Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A főispán akadályoztatása esetén elnöke a törvényhatósági közgyűlésnek, a törvényhatósági kisgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak és az igazoló választmánynak. O gondoskodott a rendes és rendkívüli közgyűlések tárgysorozatának közzétételéről. A tisztség ennek ellenére világosan végrehajtási jellegű, hiszen a város életében, valamint a közügyek terén előforduló fontosabb eseményekről, a közigazgatás és városi háztartás állapotáról, a városi közigazgatási ügymenetről és a tisztikar tevékenységéről évente jelentést kellett tennie a közgyűlésnek. A közigazgatási bizottság hatásköréhez tartozó, de halasztást nem tűrő ügyekben a főispán akadályoztatása esetén (az 1876: 6. tc. 19. §-a szerint) a polgármester intézkedett. Előadója volt a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági közigazgatás köréhez tartozó ügyekben (1876: 6. tc. 8. §). Elnöke volt a központi választmánynak (1925: 36. tc. 16. §), irányította a járványbizottság munkáját (1876: 14. tc. 164. §). A helyettes polgármestert, a főjegyzőt és a tanácsnokokat az egyes ügyosztályok vezetőivé szintén a polgármester jelölte ki, a többi tisztviselőt, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjait az egyes ügyosztályokba és szakhivatalokba ő osztotta be, és a beosztást később meg is változtathatta. Egyes ügyek vagy ügycsoportok intézését - személyes felelősségének érintetlensége mellett - a helyettes polgármesterre, főjegyzőre és tanácsnokokra bízhatta. A megbízott helyettes polgármester, főjegyző, vagy tanácsnok az ilyen ügyet a polgármester nevében intézte el, intézkedése (határozata) a jogi érvény, és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a polgármesterével azonos tekintet alá esett. Ilyen esetben azonban az eljáró helyettes polgármester, főjegyző, vagy tanácsnok személyesen is felelős volt. A beérkezett ügyiratokat a polgármester szignálta. Ha a közszolgálat érdeke megkívánta, a polgármester kivételesen a szabályrendeletben megállapított ügybeosztástól eltérően is rendelkezhetett. A polgármester a házipénztár terhére a megszavazott háztartási költségvetés keretén túl rendszerint nem utalványozhatott, de kivételesen, rendkívüli sürgős szükség esetén, ha a késedelemből anyagi kár, vagy veszély származhatott, 600 pengőig rendelkezhe-