Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
roly utcák, Kisavas (pincesor), Lévay József, Lonovics, Mélyvölgy utcák, Mélyvölgy pincesor, Mikes Kelemen, Művész utcák, Pataky Sándor tér, Petneházy, Semmelweiss, Sibrik Miklós utcák, Soltész Nagy Kálmán utca páratlan oldala 117-től, páros oldala 96-tól végig, Szent Imre herceg tér 7. szám, Szilágyi Dezső utca és Vezér utcák, külső területként Alsószentgyörgy, Felsőszentgyörgy, Középszentgyörgy, Papis, Tűzkőves) képezte. 238 A törvényhatósági kisgyűlés A testület létrehozatalának indoka az önkormányzati ügyek gyorsabb intézésének szándéka, a törvényhatósági bizottság célszerű tehermentesítése volt. A testület első fokon intézkedett és határozott azon közérdekű ügyekben, amelyekben az érdemi döntéshozatal joga az 1929: 30. tc. hatályba lépésének időpontjában a törvényhatósági bizottságot illette meg, de amelyeket a törvény nem sorolt a vezető önkormányzati testület kizárólagos hatáskörébe. A kisgyűlés ezen túl fegyelmező hatóság volt, gyakorolja a törvényben megállapított fegyelmi jogkört. Az új testület - az egykori rendi korszakbeli kisgyűlések mintájára - döntést segítő fórumként működött: előkészítette a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő ügyeket. A kisgyűlés - Miskolcon nem gyakorolt - negyedik hatásköre a rendkívüli helyettesítés volt. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig intézte a közgyűlés hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket. Ebben a hatáskörében tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem volt lehetősége. A kisgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni szék megürült, a polgármester volt. A kisgyűlés tagjai: a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, az a két városi tanácsnok, akiket a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kisgyűlés tagjává megválasztott, a tiszti főügyész, akadályoztatása esetén annak helyettese, a tiszti főorvos. A testület kiegészült továbbá a törvényhatósági bizottság húsz tagjával, akik közül ötöt a 238 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 228, 229, 230 kgy./1929. Az utcanevek, helymegjelölések az eredeti hivatalos írásmódot követik.