Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ben Fazekas Sámuel később pedig Fehér Ödön (1880-1944) neve alatt. Fazekas Sámuelről a kortársak és a feldolgozások is úgy tesznek említést, hogy más - és nem miskolci újságoknál - dolgozott ugyan, de első miskolci kötődése a Reggeli Hírlaphoz szólt. Fazekas 1887-ben Göncön született, iskoláit Kassán végezte, s mint újságíró először a kassai Felsőmagyarország című lapnál dolgozott. Eger után a főváros következett, s az első világháborút végigharcolta a fronton. 1918-ban alapította a Reggeli Flírlapot, amely 1927-ben „a legjobb és legnívósabb vidéki lap" lett.

299 A kortárs Sassy Csaba a lapról és Fazekasról a következőket írta: „Nagy lapkeretekhez szokott. Eleven, friss hírszolgálatú, modern lapcsináláshoz Miskolcon 1918-tól ő diktálta a tempót. A többi lapvállalat kénytelen volt utána menni, és így közvetlen az ő érdeme, hogy ma Miskolcon emberségesen fizetett újságírók és a vidék legjobb napilapjai vannak. ... A Reggeli Hírlap súlyos anyagi áldozat árán vezette be a legkitűnőbb hírszolgálatot, és mint friss, jól értesült sajtóorgánum teljesítette feladatát Szervezetének kitűnő kiépítettségére jellemző, hogy amikor 1919-ben Budapesten nyomdász-sztrájk volt, a Reggeli Hírlap minden délelőtt 3

/4 10kor már ezer és ezer példányban jelent meg Budapest utcáin és a főváros közönsége a Reggeli Hírlap hasábjairól olvasta napokon át a budapesti híreket."

300 A miskolci Reggeli Hírlapnak tehát olyan távirati irodája volt a fővárosban, hogy az ottani eseményeket a miskolci lapokból előbb megtudhatták, mint a Budapesten megjelenő nyomdatermékekből. A lap közel másfél évtizedes története arra szolgál példával, hogy a függetlenségi előzmények után miként vezet az út az ellenzéki (a cseh és román megszállás alatt határozott baloldali értékeket képviselő) majd kormánypárti érdekeltségű és értékrendet felvállaló fórum megvalósításáig. Az első lapszámtól az újságot 10-15 ezer példányban lehetett eladni, s ez a vidéki Magyarországon kiemelkedően nagy számot és sikeres lapot jelentett. 1918 végén a Reggeli Hírlap baloldali, szociáldemokrata értékrendet és gondolkodást képviselt. Gyakori vendége volt a szerkesztőségnek Reisinger Ferenc, de a főispánok közül Bottlik József és Tarnay Gyula éppúgy vendégeskedett, mint a kormánypárti Szentpáli István, aki 1917-1922 között másodízben volt polgármestere Miskolcnak. 1919 márciusától a Tanácsköztársaságot „felvállalta" a lap, képviselte annak tevékenységét, eszme299 KŐRAKÓ B.-VÉR A. 1927. 63. p. im SASSY CS. 1929. 249-250. p.