Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

hont. Nikell működése hosszú éveken keresztül egybefonódott a miskolci birkózással. 1904-ben több tudósítás is szól miskolci versenyekről. A MAK amatőr versenye mellett birkózó bemutatók is voltak a városban, melyek helyszínei a Horváth szálloda és a Búza téren felállított cirkuszi sátor volt. Az MVSC 1912-től működtetett birkózó szakosztályt. Az edzések helyszíne a református gimnázium fűtött tornaterme volt. A sikeres évek két évtized múlva jönnek el, mikortól országos eredményeket érnek el a vasutas sportolók. A birkózásnak máig ható hagyományai Diósgyőrben alakultak ki. A DVTK 1912-ben alakított birkózó szakosztályt, melynek az induláskor 12 tagja volt. Edzéseiket a munkásétteremben tartották. A háború alatt kerületi versenyek helyett városi versenyeket rendeztek. 1916-ban 25 versenyzője volt a DVTK-nak, aki közül kiemelkedett Flosznik Bertalan. A Vasgyárban az első országos birkózóversenyt 1917. február 18-án rendezték meg. Flosznik mellett Keszler Géza ért sikereket könnyűsúlyban. 1918-ban Budapest bajnokságáért vívott összecsapáson csupán bírói segédlettel fosztották meg a diósgyőri birkózókat a győzelemtől.

553 A vasgyárban szintén 1918-ban tartottak még birkózóversenyt Észak-Magyarország bajnokságáért. Az ezt követő hosszú évtizedek az olimpiai aranyéremig vezetik a diósgyőri birkózás sikerét és hírnevét. A XIX. század utolsó éveiig nyúlik vissza az úszásnak, mint sportnak a legkorábbi szakasza. A város első közfürdője és uszodája 1893ban nyílt meg a mai Erzsébet téren, Adler Károly tervei alapján. Ezt követően kezdődött el a szervezett úszásoktatás a városban, Tury József „fürdőfelügyelő" irányítása mellett.

554 1896 augusztusában Milos V. Joachim német műúszó bemutatóját tekinthették meg a miskolciak. A 10-es években a MAK kereteiben zajlott a felkészülés a különféle helyi és országos versenyekre. 1912. augusztus 12-én a rákosligeti, a kassai és a diósgyőri úszók részvételével rendeztek versenyt, melyen 50 érmet osztottak ki. A háború előtt propaganda versenyeket rendeztek a városban, s majd csak 1920 után indult meg a szervezett úszó szakosztály működése az MVSC-ben és a DVTKban. A sport miskolci elterjedése terén az igazi nagy változást a labdarúgás megjelenése jelentette. A legnagyobb tömegeket megmozgató eseményekké a labdarúgó-mérkőzések váltak, ahová a társadalmi 551 ZÁDOR T. 1962. 70. p. 554 Olimpiai kronológia 36. p.