Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Nemzeti Kaszinóból agitálva akarja beolvasztani a Polgáregyletet. 105 Ez idő tájt szerzi fentebb említett földbirtokait is, majd ahogyan sza­porodnak gazdasági és politikai pozíciói, reprezentálást kívánó stá­tusérdekei, életének külsőségeiben is igazodik a régi társadalmi struktúra azonos pozíciójú elemeihez. Az apjától örökölt tekintély és vagyona második házasságának idejére - az 1870-es évekre, amikor a 3-5. helyen álló legvagyonosabb virilis - már elegendő társadalmi rangot jelentett ahhoz, hogy nemesi származású lányt vegyen felesé­gül, Nagyréthi Darvas Malvin személyében. 106 Felesége családjának tagjai Nógrád vármegye hivatalaiban tűntek fel, dédapja a vármegye első alispánja a XVIII. század végén, majd a Helytartótanácsnál taná­csos. 107 Nagyapja, Darvas Antal szintén vármegyei hivatalokat viselt, de már Abaújban (ahol majd Lichtenstein József a XIX-XX. század fordulóján földbirtokait szerzi). A nagyúri külsőségek átvétele máso­dik házasságától egyre nyilvánvalóbb. Nemesi címet, homrogdi elő­nevet és címerhasználatot kérvényez és kap 1902-ben. Címerében a két kalapács vasáru-nagykereskedését, a három búzakalász pedig földbirtokossá válását jelképezi és ettől kezdve nem vaskereskedő­ként, hanem földbirtokosként véteti fel magát a legtöbb adót fizetők névjegyzékére. Két fiából, Imréből és Pálból katonatisztet nevelt, László fia pedig előbb bankigazgató, majd a Gömbös-kormány ide­jén, 1932 októberétől három éven át városi főispán lesz, a Felsőház tagja. Lánya Rakovszky Endre belügyminisztériumi tanácsoshoz ment feleségül. (Gyula, a negyedik fiú, valamint első házasságából született két gyermeke pályafutásáról nincs tudomásunk). Imre és Pál, a két katonatiszt Bécsben szolgált, de Imrét egy botrány miatt még az első világháború előtt nyugdíjazták, 108 ami Pál testvérét arra indította, hogy családnevét 1914-ben Homrogdy-ra változtassa. 109 Lichtenstein József halála után a vasnagykereskedés László fiára ma­radt, aki azt részvénytársasággá alakította. Nagy számban jutottak be textil-, ruházati és divatkereskedők a legtöbb adót fizetők közé. Számuk majdnem elérte a borkereskedők számát, vagyoni helyzetük viszont messze elmaradt mögöttük. Ha vagyonuk nem is érte el azt a szintet, amelyet a borkereskedők elér­105 Borsodmegyei Lapok, 1893. jan. 24. 106 Királyi könyvek, 1940.126. p. 11)7 A hivatalviselésre vonatkozó adatokat a vármegyei jegyzőkönyvek alapján közli NAGY 1.1987. 3. köt. 246-247. p. FAZEKAS Gy. 1976. 23. p. 1W Királyi könyvek 1940. 126. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom