Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

ellenben tartson minta gyárakat, amelyek mellett az adózó magánkisipar tanulmányokat folytathat.

101 Nagy szerepe volt a Miskolci Hitelintézet megalapításában, ahol a legnagyobb részvényes volt

102 és haláláig elnöke is maradt. A Hitelintézet részvényeinek közel V 3-a kereskedők kezében volt

103

, így egész természetesnek tűnik, hogy a pénzintézet igen jelentős kereskedelempártoló tevékenységet folytatott. Érdekeltséget szerzett Felső-Magyarország legnagyobb ipari vállalkozásain - a Borsod-Miskolci Gőzmalmon és a Miskolci Gőztéglagyáron - kívül az Athaeneum Rt.-nél, 1916-ra pedig már egész sor kisebb vidéki pénzintézet került az érdekközösségébe, amelyekkel együtt a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozott. A Hitelintézet elnöki posztja - különösen 1911 után, amikor érdekszövetségbe került a Magyar Általános Hitelbankkal, a magyar állam „bankárával" - helyben rendkívül nagy presztízst jelentett. E pénzintézet igazgatótanácsa és felügyelő bizottsága egyébként is - egy-két kivételtől eltekintve - városi virilisekből állott. Lichtenstein József a Hitelintézet elnöksége és az Osztrák-Magyar Bank bíráló tanácsi tagsága mellett hat ipari részvénytársaságnak volt egyidejűleg igazgatósági tagja. Ezek között a legjelentősebbeknek, mint a Gőzmalomnak vagy a Gőztéglagyárnak alelnöke vagy elnöke is, de ott volt a jövedelmező Miskolci Villamossági Rt. igazgató tanácsában is. Vagyonának egy részét 930 kat. holdas abaúji földbirtokaiba fektette, amelyek legnagyobb része szántóterület volt. Miskolcon három háza volt, amelyek közül a Király utcai adott helyet a szabadelvű, majd később a munkapárti találkozóknak. Mentalitását jellemzi, hogy 1861-ben - 24 évesen - még a Nemzeti Kaszinóból korábban kivált iparosok művelődési és segélyegyletének, a Polgáregyletnek a tagja,

104 három évtized múltán viszont a 101 Országgyűlési beszédei megjelentek a Naplókban 1875-1878: III.: Általános jövedelmi pótadó, VIII-IX.: Költségvetés 1877-re, IX.: Keleti vasút megvétele, XIII.: Bankszabadalom, XIV.: Indemnity, XV-XVI.: Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával, XV-XVII.: Költségvetés 1878-ra, V.: Román vasúti egyezmény megváltoztatása, VI.: Kassa-oderbergi vasút függő ügyei, egyesítése az Eperjes-tamovi vasút magyarországi részével, vágvölgyi vasút megvétele, VII.: Kisbirtokosok földhitelintézete, XIII-XIV.: Helyi érdekű vasutak, Tiszavidéki vasút megváltása. Munkái: Biztosítási ügy, különös tekintettel az egyházi biztosításra és toldalék a hazai biztosítási ügyről. Pest, 1865. Vélemény a magyar vidéki pénzintézetek reformja tárgyában. Miskolc, 1899. 102 A Miskolci Hitelintézet 1887. évi zárszámadása, 1888. 103 A Miskolci Hitelintézet 1887. évi részvényesek névsora v» A Miskolczi Polgáregylet alapszabályai, igazgatósága és tagok névsora 1861. Miskolc