Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
a gazdacímtár. 78 E hét birtokos közül egy maga a város, 156 kat. holdnyi területével. A többi hat birtokos összesen is csak 1663 kat. holdat birtokolt Miskolc határában. Közülük négyen voltak ekkor a városi virilisek között, de csak egy személy, Xivkovich Emil az, aki 899 kat. hold terjedelmű, miskolci székhelyű gazdaságával a földbirtokos csoportba sorolható. A többiek a vagyonszerzés polgári feltételei szerint jutottak birtokukhoz. E négy személy mellett a későbbiekben még négy, 100 kat. holdon felüli birtokos került fel a virilis jegyzékekre, de az egész vizsgált időszakban így is csak nyolc olyan földbirtokos neve fordult elő a legtöbb adót fizetők között, akik amellett, hogy Miskolcon jelentős háztulajdonnal rendelkeztek, más polgári foglalkozásuk nem lévén, vagyonúkban a földtulajdon játszotta a vezető szerepet. Legnagyobb létszámban - hatan - a virilizmus első évében jutottak adójuk révén a városi képviselő-testületbe, de vagyonuknak nem volt stabilizáló hatása, így létszámuk a századfordulóig kettő-háromban állapodott meg, 1909-ben és 1917-ben már csak egy földbirtokos volt az önkormányzati testület virilis tagjai között. A Miskolc határában fekvő földbirtokok jövedelme többnyire csak a legalacsonyabb adókategóriákba jutáshoz volt elegendő, ami viszont nem föltétlenül állt egyenes arányban a virilis csoportban töltött évek számával. Ez arra enged következtetni, hogy nemcsak földbirtokból származott jövedelmük. Itt most csak Xivkovich Emil és Meősz Frigyes 18 évig tartó tagságára utalok. Xivkovich egy év kivételével a legmagasabb, Meősz Frigyes pedig az utolsó két adókategóriában szerepel. Bár a virilis-jegyzékekből csak a fizetett adó végösszege derül ki, az azt alkotó többféle egyenes adó részletezése nem, más források 79 egybevetésével megállapítható, hogy a listákra földbirtokosként felvett személyek jövedelmének tetemesebb része inkább a városban birtokolt házak jövedelméből származott. Földbirtokosként a névjegyzékekre kerülni egyrészt rangosabbnak számított, másrészt viszont jogos volt, mert e személyek a miskolcinál nagyságrendekkel jelentősebb birtokok felett rendelkeztek Borsod és más megyékben. Tipikus példája ennek Xivkovich Emil, a listavezető földbirtokos, aki 1885-ben került először a legtöbb adót fizetők névsorába, a 60. helyre, de 1887 után a 8. helynél hátrébb már egyszer A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1901. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1891. 69. p., 1892. 105. p., 1893. 3. p. 1894. 85. p.
