Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Az önkormányzati testületen belül az egyes társadalmi rétegek súlya, a virilisek és a választott tagok szerepe, jelentősége változó. Egyes tagjai kiemelkedtek, mások a szürke tömegként, az élvonalban szerepet vállalók támogatóiként, létszámuk jelentőségében voltak jelen. A testület súlyosabb része a virilis csoport volt, akik közül a tekintélyesebbek vagy népszerűbbek a választottak listájára is felkerültek. Őket - akik 10-12%-át tették ki a választott tagságnak - a virilisek között tárgyaljuk. AZ ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLET VALLÁSFELEKEZETI ÖSSZETÉTELE Az önkormányzati testület tagjai jellemzően három vallásfelekezethez tartoztak. A zsidóság kezdettől jelen volt a város vezetésében mind a választottak, mind a legtöbb adót fizetők között. Kezdetben a 200 tagú képviselő-testületben 27 zsidót találunk, többnyire kereskedőket, húszat a legtöbb adót fizetők és hetet a választottak között. Ez a teljes képviselő-testület 13,5%-a. A közel 22 ezer lakosú városban ekkor a zsidóság 22%-ot tett ki. Vizsgált időszakunk végére a lakosság száma 56 982, amivel arányosan növekedett a zsidó lakosság létszáma is. Ha az önkormányzati testület választott tagjait nézzük, abban az 1872-es 7%-os arány egyenletes növekedéssel 1909-re érte el a városi lakosság arányát. Ezzel szemben viszont a gazdasági téren mozgékony zsidóság ettől nagyobb arányban került a legtöbb adót fizetők közé. A kezdeti 20%-ról 1909-re 50%-ra növekedett, 1917-re pedig a virilisek között elérte az 51, a teljes önkormányzati testületben pedig a 36%-ot. A többi képviselő-testületi tag túlnyomórészt református vagy evangélikus, a gazdaságilag egykor oly jelentős görögkeletiek közül mindössze két személy, Pilta Miklós és Xivkovich Emil maradt, a római katolikusok száma pedig csak az egyházi személyek esetében állapítható meg biztonsággal. Tíz pap, közülük öt római katolikus volt a virilisek között. A reformátusok és az evangélikusok az egyházban, azon keresztül az iskolaügy alakításában és a politikai életben jelentős szerepet játszottak. Ez utóbbi két vallásfelekezet közül az evangélikusok a lakosságnak csak 5-7%-át tették ki, a városvezetésben azonban - különösen gazdasági téren - városi arányuknál lényegesen súlyosabb részt foglaltak el. Az evangélikusok gazdasági vezető rétege többnyire felvidéki származású, iskoláit