Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

villamos világítási telep, amelyekbe hatalmas összegeket fektetett és koncesszióit is ő szerezte meg. Először - 1889-ben - városi gőzvasút építésére kapott engedélyt a kereskedelmi minisztériumtól. A városi vaspálya a Tiszai pályaudvartól Hámorig terjedt volna, de a város vezetése nem lelkesedett azért, hogy a városon gőzgép járjon keresztül, a megye sem pártolta, az engedélyt visszavonták. 1895-ben újabb engedélyt kapott, most már a korszerűbb villamosvasútra, amely meg is épült az 1897-ben Budapesten megalakult Villamos Vasút Rt. támogatásával, amelynek Csáthy Szabó alakulásától tagja volt, mint ahogy ott volt a villamosvasutat üzemeltető Villamossági Rt. igazgatóságában is. Azáltal, hogy az 1886. XXII. tc. csak az önálló törvényhatóságok szintjén tiltotta a többes tagságot, ugyanaz a személy részese lehetett mind a városi, mind a megyei döntéseknek, ez utóbbin keresztül pedig az országos politikának. 1881-ben a miskolci virilisek 47%-a, 1885-ben 51%-a, 1890-ben pedig 39%-a Borsod megye törvényhatósági bizottságába is bejutott a legtöbb adót fizetők listáján. MISKOLC ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETÉNEK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE Első megközelítésben a városi képviselő-testület, illetve 1909 után törvényhatósági bizottság, mint helyi jogszabályalkotó és 1909-től országos politizálásra is jogosított testület társadalmi összetételét vizsgáljuk, hogy egy átfogó kép alakuljon ki a legfőbb helyi döntésekre hivatott testületről. 1. tábla Az önkormányzati testület társadalmi összetétele 1872 1885 1909. 1917 virilis választott virilis választott virilis választott virilis választott Földbirtokos 6 3 4 8 1 9 1 12 Egyéni vállalkozó 40 19 56 25 48 26 47 22 Szellemi foglalkozású 52 67 40 46 33 47 34 48 Egyéb 2 11 21 Összes 100 100 100 100 82 82 82 82