Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

Város Jelenlevő népesség Tényleges Természetes Sorrend 1870 1910 szaporodás %-ban Budapest 270 685 880 371 225,2 57,0 1. Fiue 17 884 49 806 178,5 53,2 5. Miskolc 21 635 51459 138,9 44,5 6. Kolozsvár 26 638 60 808 128,3 21,8 13. 5. Nagyvárad 28 698 64169 123,6 0,0 24. Pécs 23 863 49 822 108,8 -1,3 25. Kassa 21 742 44 211 103,3 55,1 3. Debrecen 46111 92 729 101,1 35,3 10. Temesvár 36 844 72 555 96,0 -8,6 27. 10. Marosvásárhely 13 018 25 517 96,0 2,4 23. Arad 32 725 63166 93,0 10,6 21. Szatmárnémeti 18353 34 892 90,1 17,3 14. Újvidék 19119 33 590 75,7 28,6 12. Győr 26 225 44 300 68,9 15,9 16. 15. Pozsony 46 540 78 223 68,1 -2,1 26. Szeged 71 022 118 328 66,6 55,7 2. Szabadka 57 556 94 610 64,4 44,0 7. Komárom 13 595 22 337 64,3 11,1 19. Kecskemét 42 319 68 424 61,7 53,4 4. 20. Székesfehérvár 22 683 36 625 61,5 40,0 8. Sopron 21 108 33 932 60,8 36,6 9. Versec 21 095 27 370 29,7 15,7 17. Hódmezővásárhely 49 153 62 445 27,0 34,5 11. Zombor 24 309 30 593 25,9 14,5 18. 25. Pancsova 16 888 20 808 23,3 3,3 22. Baja 18169 21 032 15,8 10,9 20. Selmecbánya 14 029 15185 8,2 16,5 15. 1910-ben a 27 szabad királyi és törvényhatósági város sorában a 11. leglakottabb település volt Miskolc, de a tényleges és a természetes szaporulat alapján már a 6. 1870-1910 között 21 635-ről 51 459-re nőtt a városba költözők száma, ami egyértelműen azt jelenti, hogy munkát, megélhetést és a korábbinál jobb életkörülményeket biztosított az ideköltözőknek is, tehát Miskolcon érdemes volt élni, Miskolcra érdemes volt betelepülni.

655 h53 Vö. KOVÁTS Z. 1991. 517. p.