Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ
1900 1910 Keresők száma Keresők % ágazaton belül Keresők száma Keresők % ágazaton belül Cseléd 2621 13,8 3588 15 Nyugdíjas, egyéb 453 2,4 1630 6,8 Összes kereső 18998 100 23825 100 Összes népesség 43096 51499 A polgári kor közigazgatási törvényeinek hatása messzemenően tükröződött a városi önkormányzati testület összetételében. Az ipari forradalomra jellemző dinamizmus az első világháború előtti évekre Miskolcon is kialakította a gazdaság és a társadalom szerkezetét, amelyre jellemző volt a zárt gazdasági vezető réteg, amely egyúttal a politikai vezetést is jelentette addig, amíg a törvényhatósági bizottság felét automatikusan a legnagyobb adózók alkották. A kialakuló és a gazdasági élet kulcspozícióit elfoglaló tőkés polgárság mellett élt az a régi nemesség, amely nagy átlagát tekintve elzárkózott az ipari termelés, a kereskedelmi forgalom és az üzleti vállalkozások szférájától. Miskolcon a modern értelemben vett polgári társadalmi réteg a régi nemesség mellett alakult ki és a kereskedelemből indult. Még több nemzedék után a birtokos osztállyal teljesen azonosuló rétegeknél is kimutathatók a kereskedő ősök. 645 Miskolc egyes társadalmi rétegei sajátos hierarchiát alkottak, amelyet a kortársak úgy érzékeltettek, hogy „A törvényszéki hivatalnok kicsinyli a közigazgatásét, a megye protektorátust akar gyakorolni a városra, s mindhárom legalább egy fokkal képzeli előbb magát a pénzügynél, legalább egy kisebb hegy magassággal feljebb a biztosítási és pénzügyi hivatalnoknál... Despota szag terjed az apró körök uralmából, melyek mindenike féltékenyen nézi a másikat, s melyek mindenike a hatalomért rajong". 646 A gazdasági kulcspozíciókba feltörekvő elemek a társadalmi elismertségre való törekvés és dokumentálására nemességet szereztek és ezáltal próbáltak csatlakozni a történelmi osztályokhoz. A nemesi előnév felmutatása az évek előrehaladtával egyre nagyobb jelentőséget kapott, a nemesítések többsége a századforduló körüli évekre esett, de a városi elit szerinti társadalmi elismertség, így a „bálképesség" megállapításakor másodlagos « 5 TÓVÁRI J. 1997. 126. p. 646 Borsodmegyei Lapok 1890. ápr. 11.
