Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

gét meghatározó tényezőnek.

618 Ezt tovább erősíti a népesség foglalkozási struktúrájának vizsgálata is. A mezőgazdasági termelésből élők száma a XIX. század második felében folyamatosan csökkent. 1910-re az aktív keresők közül csupán valamivel több, mint ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban. 329 volt az önálló birtokosok és bérlők száma, 155 pedig a kisegítő családtagoké. Ezzel szemben a mezőgazdasági napszámosok, cselédek és tisztviselők együttesen 535-en voltak. Mindezek alapján leszűrhető, hogy a lakosság közel 10%-a élt őstermelésből, ami rendkívül alacsony részaránynak tekinthető.

619 Miskolc valódi arculatát élénk kereskedelmi élete és az átmeneti stagnálás után fejlődésnek induló ipara határozta meg. A város kereskedelmi életét hosszú ideig heti piacaival és országos vásáraival azonosították. Ezeknél azonban sokkal nagyobb jelentőségűek voltak az állat-, a gyapjú- és a termény vásárok. Az 1870-80-as években 5070 ezer élőállatot hajtottak fel a miskolci országos és 12 havi állatvásárra. Ez a szám 1894-re már elérte a 99 386-ot. Ez utóbbi esetben a felhajtott állatok harmada, 30 130 élőállat kelt el.

620 Az állatvásár nagyságának érzékeltetésére szükséges összehasonlító adatokat közölnünk. Az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi centrumában az 1850-es években 60-65 ezer állatot hajtottak vásárra. A század vége felé az eladásra kínált ló, szarvasmarha és sertések száma 35-40 ezer körül váltakozott, tehát az állatkereskedelem fogalma lényegesen alacsonyabb volt a miskolcinál.

621 A miskolci búzavásár létfontosságú volt egész Felső-Magyarország számára, mint erről több híradás is beszámol. A gabonakereskedelem élénkítését, fejlesztését szolgálta a miskolci terménycsarnok létesítése 1883-ban, majd a Miskolci Hitelintézet által létesített közraktár 1892-ben. A közraktár 500 vagon rakomány befogadására volt alkalmas. Az 1890-es évektől tapasztalható világpiaci fellendülést érzékelve 1893-ban a Gömöri pályaudvar melletti közraktárat újabb 160 vagonnyi tárolókapacitással bővítették, s ily módon a közraktár a vidék terménykereskedelmének legjelentősebb központjává vált.

622 1893-ban 110 458 q terményt tároltak benne.

623 A miskolci sörárpavásárokon Borsod, Gömör, Abaúj, 618 M. S. K. XV. köt. 346. p. 619 M. S. K. 64. köt. 204. p. 620 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 799. p. 621 KÁPOLNAI I. 1991. 387. p. 622 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 795-796. p. 623 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1893.11-12. p.