Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miskolc valamennyi felekezetének voltak olyan képviselői, akik tudományos tevékenységet folytattak. A XIX. század első felében az volt a jellemző, hogy jelesebb személyek temetésén elhangzott bú­csúztató és gyászbeszédeket a hozzátartozók, vagy a város megje­lentették. Az emlékbeszédek és emlékversek sorából figyelmet érde­mel „Zsarnay Lajos szuperintendens emlékezete" című kiadvány, amely számos református lelkész gyász- és emlékbeszédét tartalmaz­za. Széchenyi István gyászünnepén Kun Bertalan, Tompa Mihály súja felett pedig Lévay József mondott emlékező gondolatokat. A XIX. század végéig gyászimák és temetési énekek is nagy számban kerültek ki a miskolci nyomdákból. Más műfaj volt az egyházi iro­dalom és költészet, ahol Apostol Pál, Lonovics József vagy Saguna András nevével egyaránt találkozunk. 606 A hittudomány képviselői közül Apostol Pál (Zsarnó, 1787.-Miskolc, 1860.) úgy került be egy­háza és a város tudományos élete történetébe, mint az állandóan Miskolcon székelő második református püspök. (Az első Szathmáry Paksi József volt 1820-1848 között.) Apostol Pál Sárospatakon a „hittani és azzal kapcsolatos tudományok" tanára volt, így fiatalkori prédikációi és halotti beszédei is Sárospatakon jelentek meg. Egyházi beszédeinek összessége viszont 1864-ben - már halála után - Miskol­con látott napvilágot. Lonovics József (Miskolc, 1793.-Pest, 1867.) <ortársa volt Apostolnak, élete és tudományos pályája azonban más ivet alkotott. Fiatalon lett az egri érsek titkára, majd az országgyűlés­ben az egri káptalan követe. A vegyesházasságok ügyében az or­szággyűlésben elhangzott törvényjavaslatot ő vitte Rómába XVI. Ger­gely pápa jóváhagyását kérni. Eseményekben dús élete amikor véget ért, három érseki címet viselt, az egyházi hierarchia legfelső csúcsára azonban nem jutott el, nem lett Magyarország prímása. Búcsúztatá­sakor a tudomány, a szónoklat és az irodalom kiemelkedő képvise­lőjeként értékelték munkásságát. 607 Művei közül az egyházi bírásko­dási jog 1835-ben, a jozefinizmusról való értekezése 1851-ben, Majláth György érdemeinek méltatása pedig 1863-ban jelent meg. 608 Míg a magyar szabadságharchoz való viszonyában Lonovics inkább osztrák párti, addig kortársa Saguna András (Miskolc, 1809.-Nagy­szeben, 1881.) szerb párti gondolatokat és érzelmeket képviselt. Sagu­606 SZENDREI J. 1911. V. köt. 234-242. p. M7 IPOLYI A. 1868. 608 THURZÓ NAGY L. 1965. VI. köt. 94-112. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom