Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

csapatai. A futballisták főként a diákság köreiből, az iparosság fiatal­jaiból és magántisztviselőkből kerültek ki. 1911-ben az MSE futballis­tái között így találhatunk MÁV tisztviselőket, festőt, géplakatost, tanulót és építészmérnököt egyaránt. 557 Az egyletek különféle kiadá­sai mellett (utazások költsége, szerelések stb.) a bevételt főként a jegyeladásokból biztosították. A felnőtt csapatok mellett a 10-es évek elején a miskolci középiskolák diákságának részvételével ifjúsági bajnokságokat is rendeztek. Más vidéki városokhoz hasonlóan (pl. Szeged) a futball népszerű­ségének növekedésével összhangban megszülettek az első sportlapok is. Az első újság a Miskolci Sportfutár volt, mely 1911. augusztus 28­án indult. Szerkesztői Putnoki Jenő és Szálai Pál voltak. A szer­kesztőség irodája a Széchenyi u. 28. alatt működött. A lap a miskolci eseményeken kívül az országos és az ifjúsági bajnokságok eredmé­nyeit is közölte. Ugyancsak rendszeresen közölt miskolci sporthíre­ket a kassai szerkesztésű Feísőmagyarországi Sport Híradó, mely Közép- és Felsőmagyarország sportérdekeit képviselő lapként hir­dette önmagát. 558 A háború előtti évek felfelé ívelő időszaka után a futball is vissza­esett, évekre csaknem teljesen felfüggesztve annak művelését, hadba szólítva a legjobb játékosokat. 1915-16-ban csupán jótékonysági mér­kőzések zajlottak a városban. Az 1916 októberében beindított Hadi bajnokság végén az MVSC csapata is visszalépett a küzdelmektől. 1917-ben a nehéz anyagi helyzetre tekintettel a térségből csupán há­rom csapat, a DVTK, a Debreceni VSC és a Miskolci MTE vett részt a meccseken, melyet 4 forduló megtartásával írtak ki. A miskolci eseményeken túl szólni kell a Diósgyőr-Vasgyárban zajló sporttörekvésekről is. A két település a futball térhódításával örök riválissá és versenytárssá vált. Egyesületeik egy időben erősöd­tek meg és közelségüknél fogva, rendszeresen megmérkőztek egy­mással. Diósgyőr-Vasgyárban közel egy időben jött létre a munkás­fiatalokat tömörítő DVTK (1910) és a főként tisztviselő fiatalokból álló Diósgyőri Atlétikai Klub (1912). A két egyesületet a társadalmi rétegek különbözősége hívta létre, mely az egymástól való távolságot 1938-ig, az egyesülésig fenn is tartotta. A DVTK vezetősége a gyár­ban dolgozó, a gyári vezetés előtt is érdeket szerzett személyekből tevődött ki. Első elnökké Oka Simon főmérnököt választották, aki 557 Sportfutár 1911.11.13. 558 Herman Ottó Múzeum adattára HTD VI. 88. 11.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom