Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

lyek hozták létre saját sportegyesületüket. Ennek példája az 1912-ben megalakított Miskolci Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete, az MKASE. Önálló körbe tartoznak a munkás egyesületek, melyek az előzőkhöz hasonlatosan szerveztek tagjainak sportszervezetet is. így jött létre a Miskolci Munkás Testedző Egyesület, az MMTE 1911-ben. Sajátos esetet jelent a társasági elkötelezettségű egyesületek között a Miskolc Polgári Honvédlövész Egylet (1871), melyre egyszerre volt jellemző a társasági és a sporttevékenység is. A miskolci sportegyesületek kiegyezés utáni működését két módon is korszakolhatjuk. Egyrészt a megalakulás éveitől az első világháború kitöréséig tart egy lassan, de felfelé ívelő korai szakasz, melyet megtört a háború időszaka, stagnálást és visszaesést jelentve a sport terén is. Másrészt a különféle korai kezdeményezésektől indul egy korszak (1866-tól), melyet a rövid életű, csupán egy-egy sportágra koncentráló egyesületek jellemeznek (torna, korcsolya, lövészet). Ebben az olvasatban a döntő változást, - az új korszakot - a Miskolci Atléta Kör, az első modern értelemben vett sportegyesület 1889-es megalakítása jelentette, mely megszakításokkal ugyan, de hosszú évtizedekre meghatározó szervezete volt a városi sportnak, maga mögött tudva a városvezetés és a polgári középosztály kiváló képviselőit. 1889 után több modern felépítésű egyesület is létrejön Miskolcon (pl.: Miskolci Sport Egyesület, MVSC). Az egyesületek típusait és a korszakokat ismertetve szólni kell arról is, hogy Miskolc sportéletét nagyban befolyásolta Diósgyőr közelsége, a vasgyár támogatásával létrejött két egyesület, a DiósgyőrVasgyári Testgyakorlók Körének (DVTK) és a Diósgyőri Atlétikai Clubnak (DAC) 1910 ill. 1912-es megalakulása. A diósgyőri sport fejlődése elősegítette a miskolci sport felemelkedését is, egészséges rivalizálást teremtve az akkor még közigazgatásilag különálló települések klubjai között. AZ EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSE ÉS A TÁRSADALMI HÁTTÉR A kiegyezést követő évtizedek nemcsak Magyarország, de Miskolc gazdasági felemelkedésének időszakát is jelentették. Ezt a korszakot, melyet ugyan megtört az 1878-as nagy árvízi katasztrófa, a nagyarányú építkezések és fejlesztések jellemezték, amik elválaszthatatlanok