Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
akkor nyíló Mesteriskola vezéregyénisége volt, aki a nagy Erzsébetemlékmű pályázatot (1902) megelőzően mintázta meg Miskolc számára e remek királynéportrét. Zala György pedig a millenniumi elfoglaltsága miatt a miskolci Kossuth-szoborra szóló megbízatását engedte át az általa már ismert Róna József ifjú szobrásznak, aki természet után még életében megmintázta az emigrációban élő idős politikus arcmását. 500 Róna József (1861-1939) szépen ívelő pályáján e művel indult, s egy év múltával már a Budai várban avatták híres Savoyai lovas szobrát. Mind a Kossuth Lajos-emlékmű (1898), mind az Erzsébet királyné-portrészobor Bécs újbarokk divatját követve került megmintázásra. De ennek ellenére nem tekinthetők azok sematikus, csupán a teret reprezentatívvá tevő kompozícióknak. Róna József Kossuth Lajost retorikus pózban, mint a szabadság érdekében hadviselésre buzdító politikust mintázta meg az emlékművekhez illő, felmagasztaló, finom pátosszal. A szobrász a tömegeket szónoklatával meghódító államfőt a neki kijáró tisztelettel ruházta fel. Ez az ünnepi modor a kor hangvételi sajátja volt, - s legkiváltképp Kossuthé. A szobormű leleplezése óta eltelt száz év távlatából is nagyon hitelesnek érezzük a délceg kiállást, a díszmagyaros viseletet, az egekre mutató gesztust, ami egy nemzeti függetlenségéért küzdő kor vezéregyénisége esetében elvárható és indokolt. Amikor Kossuth dallamos beszédét, szép orgánumát van módunk hallgatni a Róna által mintázott karakter jelenik meg képzeletünkben. Stróbl Alajos (1856-1926) Erzsébet királyné-szobra is (1899) sokkal több egy reprezentatív portrénál, hiszen a mű önmagában választ ad az utókor azon kérdésére, mi volt az oka a magyarok feltétel nélküli rajongásának, mi motiválta a helybelieket eme úttörő kezdeményezésükben. (Erzsébet királyné, mint oly sok más intézménynek is a Borsod Megyei Nőegyletnek fővédnöke volt, s hozzájárult az Egylet alaptőkéjéhez is.) A polgári eszmét megtestesítő királyné varázsa a feketére patinázódott bronz mögül is felragyog. A kedves, méltóságteljes tartás, a jól ismert, picit elvágyódó tekintet, s törékeny arc finom asszimetriája a jól kimódolt sziluett hatás segítségével vált valódi képzőművészeti remekké. Stróbl Alajos értett ahhoz, hogy hogyan kell a gyöngéd lelki
