Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zött való hajdani szolgalatjában Bétsben, úgy idehaza is nyugodal­mas szabad óráit (igazi tehetős vagyonú ember létére) az olajjal vá­szonra való festés mulattató foglalatosságával töltötte. Szélesen ki­terjedő Tudományát főkép a mathésisnek minden mély részeiben, naprul-napra emelvén gyakorlását a gyümölcsöknek, vad állatoknak, embereknek és más tárgyaknak természetes lefestésével annyira tö­kéletesítette, hogy becses és ritka szépségű munkáiért halhatatlanság jussán örök oszlopot és környülállásos Biographiát méltán érde­mel." 479 (Szendrei János átvette Balkay Pál: A képírásról annak gya­korlatáról és betséről című munkáját. 480 ) Az idő előrehaladtával egyre nehezebb a művészi pályát hitelesen megrajzolni. Jávor Anna legújabb kutatása Lieb Ferenccel, „az edelényi festő"­vel kapcsolatban ugyancsak a művekre koncentrál. 481 A edelényi kastély, a monoki Andrássy-kastély és kápolna falképeit, az Iglóról származó művész munkájának tartja, aki 1702-ben a miskolci mino­rita rendház refektóriumán is dolgozik, s majd 1776-ban ugyancsak oda megfesti a templomban máig meglévő Boldog Bonaventura szentképet is. A kutató ezekre az évekre datálja a diósgyőri pálosok részére festett királyok imádása témát, ami ugyancsak fennmaradt, s a Sárospataki Katolikus Egyház Gyűjteményében látható. A művész sok helyütt dolgozott, Sajólád, Tőketerebes, Taktabáj, Lelesz, s mű­veinek közös jellemzője a derűs elbeszélő kedv. Lieb Ferencet a számadáskönyvek ritkán nevezik nevén. Egyfajta „referencianéven" emlegetik mindig a legutóbbi működési helyéről, így olvasható Maler Igló, de Diós-Győriensis néven is. Ez magában is kultúrtörténeti érdekesség. A szakirodalom a sok név közül egyet emel ki, s így „edelényi mester"-nek nevezi arról a munkájáról ami máig a neki tulajdonított művek közül a legteljesebb, mégpedig L'Huillier-Coburg-kastély szeccojáról. A Szepességben és Sárosban is gyakori Lieb név okán szeretné az utókor Munkácsy Mihály ősét tisztelni a mesterben, de a művész fiát ismerjük, Lieb Antal volt, ő 1800-tól Egerben működött. Sőt a veje is ismert, nemzetes Fabricius Jakab István képíró, aki 1778-ban a miskolci Czikó utcában megkapja a képíró apósának Lieb Ferencnek házát. 482 ™ SZENDREI ]. 1911. V. köt. 377-378. p. 480 Tudományos Gyűjtemény 1819. II. 60-61. p. 4(11 JÁVOR A. 2000.'177-187. p. «2 MARJALAKI KISS L. 1959. 56-58. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom