Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A sajtótörténet bemutatásánál természetesen nem eshet szó minden újságról. A különleges, vagy egyedi lapok csoportjában azonban - s főleg a világháború időszakára tekintettel - meg kell említeni a városban tartózkodó, vagy a városhoz kötődő katonai kiadványokat, nyomdatermékeket. 1860. február l-jén alakult meg a „császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred", amely joggal tekintette magát Miskolc háziezredének. Ok voltak az ún. Ludwig bakák, s háborús újságjuk is ilyen címmel jelent meg. A császári és királyi 34. gyalogezred pedig 1916-1925 között a Vilmos Bakák Lapját jelentette meg. Érdekes, hogy az 1869-ben alakult 10. honvéd gyalogezred vált később - a köztudatban is - a város háziezredévé. A két gyalogezred között érdekes rivalizálás alakult ki, amelynek 1917-ben a Ludwig bakák hangot is adtak tábori újságjukban. A 65-ösökről Tarcai Béla, a 34-esekről Petrik Ernő, míg a 10-es honvédekről, ill. az ezredújságról Németh Györgyi készített feldolgozást.

338 A katonai alakulatok háborús lapjairól és azok elérhetőségéről Fülöp Attila és Thurzó Nagy László munkáiból tájékozódhatunk.

339 A LÉVAY-KULTUSZ ÉS A LOKÁLIS IRODALMI HAGYOMÁNY Mindenekelőtt szükségesnek látszik annak hangsúlyozása, hogy a „miskolci irodalom"-szókapcsolat (mint leíró és identitásképző műszó) használata még egy olyan irodalomtörténeti összegzés számára sem magától értetődő, amely a Miskolc története című várostörténeti monográfiába illeszkedik.

340 E közhasználatú (szak)kifejezés alkalmazhatóságát elsősorban az teszi kérdésessé, hogy meglehetősen bizonytalan az általa jelölt tárgy (miben)léte. Ez a felismerés persze a város kultúrhistóriájával foglalkozó korábbi áttekintésekből sem hiányzik: a sokszor hivatkozott, reprezentatív munkák többnyire valamiféle hiányként érzékelt tünet-együttes (kötelességszerű) regisztrálásával reflektálnak a problémára. Az első Miskolc-monográfia szerzője, Szendrei János például így összegez: „valamelyes egységes 338 TARCAI B. 2002.127-140. p., PETRIK E. 1929. 378-386. p., NÉMETH GY. 1985.131-148. p. 339 FÜLÖP A. 1964.136-137,149-150 p., THURZÓ NAGY L. 1965. II/B. köt. 186. p. 540 E fejezet megírásához felhasználtam korábbi publikációim szövegeit: PORKOLÁB T. 1996, 1996a, 1997, 1997a, 2000a, 2002. Ezekre az - olykor módosított - szöveghelyekre külön nem hivatkozom.