Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A hírlapok és folyóiratok kategóriájába nem sorolható néhány kiadvánnyal szükséges kezdenünk a miskolci „színházi sajtót". Erinek oka az, hogy „Zsebkönyv"-eket, „Emlény"-eket, „Naplók"-at már 1834-től jelentettek meg színházi emberek és színészek, s némelyik kiadványforma (ha a színtársulat éveken át tartózkodott, vagy viszszajárt Miskolcra) rendszeresen napvilágot látott. A „Miskolczi Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv" ilyen számát ismerjük 1834-ből, amely Szinnyei József gyűjteményéből került az Országos Széchényi Könyvtárba. A kiadványt (amely A/5-ös formában jelent meg 35 - de nem számozott - nyomtatott oldalon) nem tudjuk, hol nyomtatták. Nagy valószínűséggel Miskolcon, s még Szigethy Mihály nyomdájában készült. Szerzője Bottos József színházi súgó, aki munkáját Borsod vármegye fiainak és leányainak, mint „a' magyar nyelv hív pártfogóinak" ajánlja. Az ajánlás már az állandó miskolci színiiáznak szól, ahová ,,a' nyári hónapokban el fáradt vándor színész ide magát ki pihenni és e komorabb részét az esztendőnek itt vígan eltöltetni vissza térénk..." A téli időszakot itt töltő vándor-színészek annyira megbecsülik a megye székhelyét, hogy kívánják: a mi temetőnk adjon sírt mindnyájuk számára. A zsebkönyvből megtudjuk, 13 férfi és 4 nő tagja, valamint 3 fő kisegítője van a színtársulatnak. A felsorolás 3 igazgatót is említ, nevezetesen Eder Györgyöt, Kubay Pált és László Józsefet. A sorban magát legfontosabbnak a súgó tartja, aki egyben a kiadvány szerkesztője. Az újsághoz szervesen hozzátartozó híreket is felfedezhetünk a szerkesztői koncepcióban. így megjelenik a játéknaptár, amely szerint Kecskeméten, (Kiskun)Halason, Aradon, HoldMező Vásárhelyen, s Mindszent havától (októbertől) Miskolcon tartózkodott a társulat, két és fél hónap alatt 58 este tartva előadást. A versek mellett helye van a gyászjelentésnek is: megtudjuk, hogy László József igazgató felesége, a 21 éves színésznő, Eder Terézia meghalt. (O Eder György igazgató leánya volt, akinek másik leánya, Eder Antónia Kubay Pálnak volt a felesége, akit a társulatban szintén igazgatóként tüntettek fel. A társulatnak tagja volt Eder Aloyzia, aki vélhetően Eder György harmadik gyermeke.)

321 Bottos József súgó áll a másik, szintén 1834-ben, de (Nagy)Váradon nyomtatott „Magyar Játékszíni Zsebkönyv" mögött is, mint szerkesztő. A 20 fős társulat igazgatója Ballá Károly, de a társulati tagok között Perghő Czelesztin is igazgatói titulussal van felruházva. A