Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Ignác, Marjalaki Kiss Lajos, Szendrei János, Bank Sándor, Sassy Csaba, Bartus Ödön, és mások mellett Balázs Győző. Az 1925-1929 között megjelent Szemle folytatásának, vagy pontosabban a város Hivatalos Értesítője másfajta tudományos mellékletének tarthatjuk a Dankó Imre által bemutatott Történeti és Régészeti Közleményeket. (Való igaz, mind a Miskolci Szemle, mind pedig a Történelmi és Régészeti Közlemények túlmutatnak e monográfia korszakhatárán, de indulások, gyökerük visszavezethető a XX. század első évtizedének végére, amikor Miskolc új státusával élve nagyobb lépésekkel indulhatott el a polgári fejlődés útján.) A miskolci hírlapok és folyóiratok bibliográfiája az egyházi tudósítások közül 1912-től tünteti fel a katolikus, 1914-től az evangélikus, s legkorábban, 1911-től a református sajtótermékek megjelenését. A „Református Egyház Értesítő. A miskolci református gyülekezet kebeléből" című fő- és alcímmel ellátott, havonta megjelenő lapot 1911-ben indította útjára és 1918-ban bekövetkezett haláláig, Tüdős István püspök szerkesztette. (A püspök 1866-ban született a Zemplén megyei Mihályi településen, 1892-ben nevezték ki Miskolcra. 1910-től felsőborsodi esperesként kezdte a lap szerkesztését, s 1914-ben választották a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé. Az 52 éves korában elhunyt püspök a Deszka-temetőben nyugszik.)

311 A lap szerkesztését Tóth Béla esperes vette át, de a lap nem jelent meg 1919 márciusa és 1921 márciusa között. Tóth Béla halála után (1922) 1924-ig Farkas István (1879-1941), majd ekkortól Enyedi Andor (1888-1966) lelkészek (később mindketten püspökök) voltak a szerkesztők. A szerző munkatársak között olvassuk Denes Péter és Balázs Győző vallástanárok írásait. 1926-tól a miskolci Kálvinszövetség kezdeményezésére kéthetente és négyezer példányszámban jelent meg az értesítő.

312 A „miskolci Kath(olikus) Egyházi Tudósító"-t 1912 januárjában Rétay Kálmán felsővárosi plébános indította útjára, mint a katolikus egyházak, tanintézetek és egyesületek közlönyét. 1915-ben volt néhányhónapos időszak, amikor nem jelent meg, aztán 1917-ig havonta napvilágot látott. 1917-től 1919-ig Mikes Lajos lelkész volt a szerkesztő, aki a közlöny eredeti címéből az „egyházi" szót elhagyta. 1919 áprilisától-decemberig, a Tanácsköztársaság idején nem jelent meg, de 1920-tól Mikes Lajos és Székely László irányításával újra