Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

volt a tulajdonos is. Ezen lap közül csoportosultak akkor Miskolcz társadalmi életének vezető férfiak"

292 Az említett „vezető férfiak" közül valóban különleges karriert futott be a nemesbikki születésű (sz. 1829) Bódogh Albert. Miskolc, Kassa, Debrecen jelzi tanulmányai útvonalát. Jogot végzett, majd a szabadságharcban is részt vett kezdetektől, Buda ostromán át a világosi fegyverletételig. Orvosi diplomáját Pesten és Bécsben szerezte. 1855-1861 között Borosjenőn és Nagyszalontán volt főorvos, majd Borsodba került megyei főorvosnak. 1861-1867 között visszavonult a politikától és a közélettől, majd honvéd orvos lett a kiegyezés után. A hajdúböszörményi képviselőség után visszatért, s itt és a sajtóban teljesedett ki élete. 1886-ban Miskolcon temették el.

293 Porcs János (Miskolc, 1838.-Miskolc, 1932. Deszka-temető) miskolci diákévei után Sárospatakon teológiát végzett, majd történelem, német szakos tanárként a ref. főgimnáziumban tanított, miközben rendszeresen publikált a Miskolcban. 1900-tól visszavonult a tanítástól és a közélettől is. Várostörténeti naplói - melyekben a XIX. század végének, XX. század elejének városi eseménytörténetét dolgozta fel - megjelentetésre várnak. A Borsod-Miskolczi Közlöny, amely 1883-ban indult, s szintén hetente két alkalommal jelent meg, kezdetben a függetlenségi eszmék szócsöve volt, majd amikor a Kereskedelmi és Iparkamara „szolgálatába" állt, eltolódott a szabadelvű gondolatiság és politizálás felé. 1883-1891 között Aranyi Lipót felelős szerkesztése jól körvonalazhatóan nyomta rá bélyegét a lapra. 1893-tól érvényesült a kamarai kapcsolat Sugár István (1860-1917) személyén keresztül, aki kamarai titkár volt. Sugár számos országos pénzügyi és közgazdasági lapnak dolgozott, végzettségét tekintve jogász volt. Maradandó értékűnek tartjuk Borsod vármegye és Miskolc város 1895-ben elkészített és kézreadott címtárát.

294 A vidéki városok századfordulós helyzetéről, a kisipar állapotáról, az önálló vámterület életbeléptetéséről írt munkái ugyanolyan alapvető számadások, mint a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara negyedszázados történetét feldolgozó összegezése.

295 A Miskolcz és a Borsod-Miskolci Közlöny után a Függetlenségi és 48-as Párt létrehozta a Szabadság című politikai hetilapot. A lapot 292 SZENDREI J. 1911. V. 254. p. 293 SZENDREI J. 1911. V. köt. 270-271. p. 294 SUGÁR 1.1895, és 1829. 295 SUGÁR 1.1895., 1901., 1905/a., 1905/b.