Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

gondolkodás mellé szegődik a Borsod-Miskolci Értesítő, amely 1867 és 1903 között jelent meg. 1904-ben beolvadt a Borsodmegyei Lapokba, amelyet 1881-ben alapítottak, s 1907-ig látott napvilágot. Folytatását jelentette az 1901-től megjelenő Miskolczi Napló, amelynek a története 1935-ben zárult. Tehát túlnő korszakhatárunkon, de annyi megjegyzést mégis kíván, hogy 1905-ig (a kormányzó Szabadelvű Párt országos választásokon elszenvedett vereségéig) a szabadelvűség híve, ezt követően megszűnéséig - kisebb, nagyobb hangsúlyváltásokkal - ellenzéki lap lett. (Megszűnésének egyik fő oka a Gömbös Gyula által fémjelzett politikával való azonosulni nem tudás volt.) A politikai gondolkodás másik oldalán a függetlenségi és 48~as alapon állók voltak. Ezt képviselte a Szabadság címen megjelenő, fejlécén az alábbiakat feltüntető, heti két alkalommal nyomdából kikerülő lap: „politikai, társadalmi, közgazdasági, tanügyi és helyiérdekű lap. A Miskolci Függetlenségi és 48-as Párt közlönye". Az újság 1892-1903 között „élt", ekkor megváltoztatta nevét Ellenzékre, de új évfolyamszámozást kezdett. (Érdekessége, hogy lapelődjének utolsó száma 1903. március 28-ai dátummal jelent meg, míg az Ellenzék azzal mutatta ki közösségvállalását, hogy 1903. április 7-ei első száma a II. évfolyam 1. számaként jelent meg.) Fő- és felelős szerkesztője nem változott, s 1903-tól 1913-ig folyamatosan megjelent. Az Ellenzéket 1903-1918 között a Miskolczi Estilap váltotta fel, de fejlécén csak annyit tüntetett fel, hogy: politikai napilap. Érdekes módon deklarálták, hogy a lap a független polgári mentalitás jegyében készül, ellene van a városban érvényesülő klikk-rendszernek. Elemzői szerint „A progresszív polgárság érdekeiért küzdő lap néha még a munkásság és a közalkalmazottak érdekében is szót emelt. Címváltoztatása után is megtartotta haladó hagyományait."

280 Az Estilap 1918-1935 között Reggeli Hírlap néven, majd jogutódja Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap címmel 1935-től jelent meg. (Többféle fordulat, „idomulás" figyelhető meg a lap történetében 1920-tól, de ez már túlmutat korszakhatárunkon. Megjegyezni mégsem haszonnélküli, hogy a Bethlen István miniszterelnök nevével jelzett korszak végén, az 1930as évek elején a kisgazda politikával rokonszenvezett, majd fenntartásokkal 1935-től a Nemzeti Egység Pártját támogatta. 1939-től alapvetően más volt az orgánuma, mint amit a hivatalos, országos politi-