Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
gyűjteményben egykor megvolt jelentésre, amely 1879-ben tájékoztatta a szakminisztériumot az árvíz okozta pusztításról. 1878. augusztus 31én súlyos kárt szenvedett az épület és annak tanfelszerelése, a régi irattára és könyvtára is. A tájékoztató szerint „legszomorúbb látványt nyújtott a gimnáziumi könyvtár, mely még a múlt tanévben a legszebb rendbe elhelyezett könyvek és minden néven nevezhető tanszerekkel ellátva kedves látványt nyújtott a szemlélő szakértőnek: most meg fájdalom! csak a puszta falak, üres állványok és szekrények állanak ott, amennyiben a 3414 darab könyv és más nyomtatványokból az árvíz után el nem sodort, tehát fennmaradt könyvek, nem használván a gimnázium udvarán a kétheti szárítás, több közülük tökéletesebb szárítás végett a gimnázium padlására felhurcoltattak, de manapságig tökéletesen itt sem száradtak ki, sőt a megszáradtak levelei is az enyves iszap által annyira összeragadtak, miszerint azoknak egymástóli elválasztása teljesen lehetetlen..." 252 Az iskola történetében lényeges változást eredményezett, hogy egy 1885-ben történt minisztériumi szemlét követően, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő évtől elrendelte az iskola teljes államosítását. „Felkérte a minorita rendtartomány főnökét, hogy hívja vissza a tanév végén a minorita tanárokat, utasítsa az igazgatót, hogy leltár szerint adjon át a kmevezendő új királyi, tehát állami igazgatónak minden okmányt, értéket, iskolavagyont." 253 Ezt az iskolatípust a Tanulmányi és Vallásalapból tartották fenn, így belső rendje, felszereltsége, s könyvtára is ennek megfelelően változott. Amikor 1911-ben elkészült, s átadták az új kétemeletes iskolatömböt, abban külön ifjúsági és tanári könyvtár kialakításának és működtetésének lehetőségét is biztosították. 1914-1916 között első világháborús hadikórház működött az új épületben. A belső berendezésekben okozott károk felmérése, így 7 a könyvtári állomány újrarendezése az 1920-as évek elején történt meg. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS A MÚZEUM ALAPÍTÁSA, TÖRTÉNETE Magyarországon a XIX. század végén és a XX. század elején sorra alakultak a közművelődési egyesületek, a könyvtárak és a múzeumok. 1882-ben Nyitra székhellyel létrejött a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, amelyet 1885-ben az Erdélyrészi Magyar
