Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ről 7.542 művet tartalmaz 10.587 kötettel" - írja a katalógus, amelyből kitűnik, hogy hat szervezeti egységbe tagolták be a teljes anyagot, így: a) teológia, bölcsészet, pedagógia; b) jog- és államtudomány; c) nyelvészet és irodalom; d) történelem és földrajz; e) természettan és f. olyan „vegyes művek", amelyekben folyóiratokat, napilapokat, év- és emlékkönyveket, név- és címtárakat, szótárakat találunk.

239 Figyelmet érdemel az, hogy a katalógus szerint a város első közkönyvtárának anyaga szorosan összekapcsolódik a XVII-XIX. század könyvkiadásának „témaorientáltságával", valamint a hagyatékozó érdeklődési körével. Ezért a könyvtár anyaga döntő mértékben német, latin és magyar nyelvű, kisebb számarányban találtunk francia, német és a környező területek nyelvén megjelent kiadványokat. Az idegennyelvű állomány jelentős része XVII. századi, tehát régi kiadású. A katalógus feltüntette azt is, hogy a régi könyvek „kódex kötéses"-ek, kéziratok, vagy táblájukban esetleg még régebbi nyomtatványok vannak bekötve. A katalógus a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának támogatásával jelent meg, amely azért érdekes, mert másutt olvassuk, hogy „...a borsod-miskolci közművelődési és múzeumi egyesület miskolci múzeumának 600 korona, ... a miskolci ág. hitv. ev. egyház nyilvános közkönyvtárának segélyezésére ... 1.000 korona engedélyeztetett."

240 A két intézmény együtt történő említése is utal a kapcsolatra, hiszen a XX. század elejétől a „nyilvános közkönyvtár" szerepét az egyházi könyvtártól egyre inkább átvette a Borsod-Miskolci Múzeum Könyvtára. A múzeum létrejöttét követően számos újságcikk foglalkozott a könyvtár ügyével, így pl. Leszih Andoré, aki „A múzeum nyilvános közkönyvtára" című írásában az alábbiakat fogalmazta meg: „Egy város kultúrélete ma már el sem képzelhető egy jól felszerelt és modern keretek között kezelt közkönyvtár nélkül. Az iskolán kívüli oktatás legfontosabb tényezője a könyv, a könyvtár, mely a maga termékenyítő hatásával nemzedékeket tud kulturális színvonalra emelni. ... a múzeum alapítása óta gyűjti a könyvtár anyagát."

241 A „könyvgyűjtés" és a „tárgygyűjtés" nem volt azonban összhangban az Egyesület múzeumi és könyvtári szakosztályán belül. A 219 A miskolczi ág. hitv. ev. egyházközség Nyilvános Közkönyvtárának teljes jegyzéke 1901-ről. Miskolcz, 1902. 240 Magyar Könyvszemle, 1901, 333-334. p. 241 Vö. BERECZ J. 2001. 3-4.