Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kolcon is. Thun Leo kultuszminiszter 1852. december 16-án megjelent újabb rendelete a középiskolák tantervét a birodalom egészére egységesen ismét szabályozta, majd 1855-ben arra is kísérletet tett, hogy a németet fokozatosan az oktatás nyelvévé tegye. A terv a magyar ellenállás miatt megbukott, az uralkodó 1859-ben visszavonva Thun Leo intézkedéseit, a tanítási nyelv megválasztását a fenntartókra bízta. 1859. szeptember l-jén jelent meg az uralkodó ún. protestáns pátense, amely többek között a református oktatási intézményekbe megválasztott tanítók, tanárok működését csak külön engedéllyel volt hajlandó elismerni. A reformátusok a sárospataki négy egyházkerületet képviselő-tanácskozásán még októberben tiltakozásukat fejezték ki. Az uralkodó 1860. január 10-én visszavonta pátensét. 1860. október 20-án az Októberi diploma egyik fontos intézkedése volt Thun Leo menesztése, a közoktatás területén a fenntartók és intézmények viszonylagos autonómiájának korszaka következett. 1867 úgy érte a gimnáziumokat, hogy a birodalmi központosítás kétségtelen előnyeit (európai szintű szerkezet, működési rend) elfogadva, továbbra is megtartották magyar és egyházi autonómiájukat, sajátosságaikat. Épp ezért a gimnáziumok működésének modern polgári szabályzása nem volt olyan sürgős, mint a népoktatásé. Csak 1883-ban jelent meg a XXX. tc. melynek volt néhány fontos tétele. A középiskola szerkezete: 1-8 évfolyamos gimnázium és reáliskola. A fenntartás pluralizált. A felvétel: népiskola 4. évfolyamának sikeres elvégzése. Egy osztályban maximum 60 fő, fölötte párhuzamos évfolyam. Tandíj és felvételi díj van. Minden év végén osztályvizsga, nyolcadikban osztályvizsga után érettségi, amely gimnáziumi esetén bármely főiskolára, egyetemi felvételre, reáliskola esetén műegyetemi, a tudományegyetemek matematika, természettudományi karaira, bányászati, erdészeti főiskolai felvételre jogosít. Az intézményekben csak okleveles tanár taníthat. Felügyelet: tankerületi főigazgató királyi kinevezéssel. A törvényhez még annyit, hogy 1890-től a görög nyelv kötelező oktatását a magyar nyelv és irodalom részletesebb, valamint a rajz tanításának bevezetésével ki lehet váltani.

194 194 Az 1883. évi XXX. tc. 1-4; 8., 10., 12., 16., 17., 21., 26., 28., 30., 32., 43., 47., 49-50. §-ai.