Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kola és a vele kapcsolatos kereskedelmi középiskola) eredetileg épp­úgy városi (községi) iskola volt, mint a két polgári. 1886-ban megnyitottak még egy jól felszerelt faipari jellegű tan­műhelyt is a tanoncképzés és a polgári iskolai gyakorlati oktatás elő­segítésére. A komplex intézmény fenntartását, legnagyobb részt az állam vállalta államsegélyezéssel, de a minisztérium mellett belépett az Ipari és Kereskedelemügyi tárca is, hozzájárult továbbá a város Ke­reskedelmi és Iparkamarája és természetesen az alapfenntartó a város is. A finanszírozás ügyében Miskolc képviselő-testülete mégis úgy döntött, hogy elindítja az intézmény államosításának folyamatát a polgári tekintetében először. 1889. január 9-én Csáky Albin miniszter a fiú- és a lánypolgárit államosította, hamarosan megalakult a 9 tagú gondnokság. 1889-ben tehát megszületett Miskolc második állami is­kolája is. 190 Az államosítás utáni időszak még számos gondot tartogatott. A fi­nanszírozás „öszvér jellegét" (polgári állami, a másik két iskola köz­ségi) 1894-ben megszüntették a fiú kereskedelmi iskola államosításá­val. (A tanoncképzést az állam nem vehette át.) Sokkal hosszabb volt a megfelelő iskolaépületek felépítésének folyamata, amelynek kez­deti célja a tűrhetetlen zsúfoltság megszüntetése, majd a polgári és kereskedelmi szétválasztása volt. Az iskolák létszámának, tanulócsoportjainak állandó növekedése miatt már nem lehetett újabb és újabb bérleményekkel megoldani és elodázni az építkezést. Az 1889-1890-es tanévre a város által adomá­nyozott telken a Vallás és Közoktatási Minisztérium 8000 Ft-os hoz­zájárulásával a Kun J. és Dayka G. utca sarkán felépült a Iánypolgári iskola szárnya. 10 év alatt újra képződtek azonban a gondok, 1899­ben Gálffy levélben fordult a szakminiszterhez, hogy az új iskola és egyéb bérlemények egyszerűen nem bírják befogadni a mintegy 720 főre duzzadt tanulóifjúságot és a 25 tagú tantestületet. Javasolta, hogy a már felépített iskola melletti szabad telken építsenek új szár­nyat a polgárinak, de lépéseket kell tenni a fiú felső kereskedelmi új helyre való költöztetése érdekében is. Az ügy gyors meghallgatásra talált, már 1900-ban elkészült a 92 000 Ft-os új épület a Kun József ut­cában. 191 190 B.-A.-Z. m Lt. IV. 803/a. 64. kgy./1889., B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 58. 191 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 125/1899; B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom