Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A Tiszáninneni Ev. Ref. Egyházkerület Miskolci Felsőbb Lányiskolája (Tisza-melléki egyházkerületi fő leány nevelde) 1846-1916.

m 1846-ban nyílt Karács Teréz igazgatásában 4 tanítónővel, 64 tanulóval. Szervezete ekkor még teljesen összeolvadt a népiskolával. Az iskolában „tiszta vallásosságot, életügyességet előmozdító minden női tanulmányok s a munkás nőknek szükséges kézimunkák minden nemei taníttatnak..." írta az igazgató. Az intézményt eredetileg a város református egyházközsége alapította, 1859-ben azonban átvette az egyházkerület, ekkor indult meg a felsőbb leányiskolái képzés kialakítása is. A bérelt helyiségekben működő iskolát 1872-ben új helyre költöztették, végső elhelyezése azonban az 1906-ban felépített iskolában történt meg. (Ma Palóczy u. 5. alatti épület.) A 209 000 koronába kerülő épület földszintjén 3 tan-, l-l rajz-, tennészettudományi, tanácsterem, szertárak, tanári szoba, az emeleten pedig 4 háló és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az 1868-ra megvalósult rendszert a jogszabályi előírásokhoz közelíteni kellett, de az alapvető eltérést nem módosították, azaz a felsőbb leánynevelő, az elemi 4. osztálya utáni 4 évfolyamos felsőbb népiskolaként működött továbbra is. Az 1904-1905-ös tanévtől megnyílt az 5. majd a következő évben a 6. osztály. Az intézmény 1916-ig tehát hat évfolyamos felsőbb lányiskolaként működött, ekkor megkezdték nyolc évfolyamos gimnáziummá történő átalakítását. Az iskola megyén is túlmutató jó hírét a város szellemi és pedagógiai életében fontos szerepet játszó igazgatói teremtették meg, 1858-tól Dóczy Gedeon, 1903-tól Mitrovics Gyula, ill. Kovács Gábor és 1910-től Domby László.

185 Miskolci Érseki Felsőbb Leánynevelő Intézet (1878-1907) Bükk Zsigmondné Sebe Teréz ajándéka, továbbá az egri érsekség hathatós támogatásával 1878-ban indult útjára az a megyeház utcai iskola (később Herman Gimnázium ma Fráter György Katolikus Gimnázium Kollégium és Altalános Iskola), amely népiskola és felsőbb lányiskola összetett intézményeként folytatta nevelő-oktató tevékenységét az érsekség fenntartásában. A népiskolai részről itt már 184 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 57. 185 SZENDREI J. 1911. IV. köt. Dóczy Gedeonról 529, 537. p., Mitrovics Gyuláról 542-544 p., Kovács Gáborról 440-460 p.