Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

mást, mint amit mi már régen tudunk tudomány nélkül is: Isten! Is­ten! Isten! Dicsértessék az ő neve!". 134 Miskolc szefárdjai 1918. december hó l-jén elhatározták, hogy az anyahitközségtől többé soha és semmiféle anyagi támogatást nem fo­gadnak el.... 135 A KÖZOKTATÁS MISKOLCON A közoktatás állapota nem választható el az aktuális történelmi időszaktól, kormányzatának és helyi társadalmának az oktatásról vallott nézeteitől (országos és helyi oktatáspolitika), sem az iskolákra fordított anyagi támogatási hajlandóságuktól (finanszírozás, iskola­fenntartás). Amikor tehát a város közoktatása bemutatására teszünk kísérletet, vizsgálat tárgyává kell tennünk mindezeket a tényezőket. Szándékok és lehetőségek ütköztek több alkalommal, mert a jóaka­ratnak bizony nem egyszer áthághatatlannak látszó akadályokat és gátakat szabtak a szűkös anyagi lehetőségek. Itt-ott a közvélemény (sajtó) és a város vezetésének látszólagos szembenállása is megmu­tatkozott. Minden nehézség ellenére végül a gyorsan fejlődő város mennyiségi és minőségi igényeit a közoktatás intézményrendszere képes volt követni és kielégíteni. Ez az impozánsnak is nevezhető fejlődés 1918-ra (a háborús évek negatív hatását is ellensúlyozva) azt eredményezte, hogy akár a mai értelemben is korszerűnek ítélhető közoktatási hálózat, pedagógiai minőség várta és fogadta, azt a több mint tízezer diákot, akik a miskolci iskolákban kívánták megalapozni jövőjüket. A KÖZOKTATÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA A közoktatás intézményrendszere alatt ma a 3-6 éves gyermekek nevelését, a 6-14, ill. 15-18 éves tanulók nevelés-oktatását, képzését szolgáló óvodákat, általános- és középiskolákat, egyéb képző intéz­ményeket értjük. Az ehhez hasonló értelmezés a XIX-XX. század for­dulójára alakult ki, ekkorra már világosan különvált az óvodai neve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom