Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
mény alatt meg nem tagadható választói ős jogábóli kiküszöbölésével lett megválasztásakor mind a mellett, hogy a község ezen, általunk sem helyeselt választást jogosan kifogásolta, ebbeli állomásainkat egyedül azon remény által kecsegtetve fogadtuk el, mikép községünknek oly szükséges átalakulását elősegítem, s így áldásteljes működésünk gyümölcsöző eredménye által a legszentebb jogában sértett községgel ebbeli sérelmüket elfeledtetve az eszmék tisztulását, a jó egyetértés helyre állítását, a közjó szilárd alapjának megfektetését és a haladás még mindig járatlan útjának megtörését lehetővé tenni hittük. Ámde mély fájdalommal kell kijelentenünk, miképp szép reményeink csak álmok valának.., vérző szívvel tapasztaltuk, miképp ezen testületben néhány tag túlnyomó befolyás gyakorlásával, minden tekintet nélkül a községnek ép oly jogos, mint indokolt kívánalmaira, kényük kedvük szerint intézkedtek.., így a szakadás a községben mindinkább növekszik, a háztartást fedező források apadnak... Ennélfogva szent kötelességünknek ismerjük állásunkróli visszalépésünket". 107 A hivatalban maradt csonka elöljáróság sem bírta demokratizáló lépés nélkül a reá nehezedő nyomást. Pollák Móric elnök javaslata nyomán lehetővé tette, hogy a közösség - valóban szabadon - választhasson egy harminctagú bizottmányt, mely eredeti rendeltetése szerint hivatott volt a vezetőséggel együttműködve megszövegezni a hitközségi alapszabályokat. 108 Évtizedes indulatokat nem csillapíthatott e szerény gesztus, ennek megfelelően az ellenzéket képviselő harminctagú bizottmány új elöljárósági választást követelt és azt megelőzően tárgyalni sem kívánt az alapszabályokról. Ismét a Helytartótanács beavatkozása számolta fel a patt helyzetet, rendeletben hívta fel Borsod vármegye hatóságát, hogy először „a hitközségi elöljáróságnak szabad választás útjáni megújítását kellően eszközölje és az alapszabályok szerkesztése körüli eljárást az új elöljáróságnak tartsa fenn". 109 A kiegyezés évében lezárult Miskolcon a hitközségi irányításnak a kinevezések és választási visszaélések által keserített időszaka. A helytartótanácsi rendelet nyomán 1867. február 21-én új elöljárókat választhattak a helyi izraeliták, a minisztérium pedig április 25-én már jóvá is hagyta a kidolgozott hitközségi alapszabályokat. A do-