Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az épülő templom neológ jellegének kibontakozása láttán azonban erősödött a konzervatív ellenállás, majd a zsinagóga felavatása (1863. szeptember 3.) után botrányos jelenetek kerültek napirendre a Kazinczy utcában. Miskolc és a környező khílék ortodox zsidói a kántor, a kórus és az orgona működésével szembeni ellenérzéseiket vehemensen fejezték ki, tumultuózus jelenetek szakították félbe egy-egy istentisztelet menetét. A viszály országosan is előmozdította a pártoskodást, különösen az ortodox reakció volt karakteres: a konzervatív rabbik 1864. évi sátoraljaújhelyi gyűlése átokkal (chérem) sújtotta a miskolci anyahitközséget. A neoabszolutizmus időszakában a vázolt problémák osztották meg Miskolc zsidóságát. A világias indíttatású, másfelől a vallási töltetű ellentétben szembenálló csoportok között nem teljes az átfedés, ugyanis az elöljáróságot kritizálóknak csupán szegmentuma volt a formálódó ortodoxia, a többség az ideológiai szempontoktól függetlenül, az önkényszerű vezetés és a pénzügyi visszaélések miatt került ellenzékbe. Az elégedetlenek különböző bírálatait szándékoltan azonos, vallási tárgyúnak állította be a hatósági fellépést váró elöljáróság. Sajátos „ügymenet" vált általánossá: a városi főbíróhoz és a főispáni helytartóhoz jogi, pénzügyi panaszok érkeztek az elöljárók ellen, akik vallásos köntösbe bújtatták a problémák egészét, hangoztatva, hogy a modern szellemiség, a hitéleti reformok és a magyarosodás ellen agitálnak az elégedetlenkedők. Jellemző Pollák Móric hitközségi elnök szorongató víziója, melyet beadványban tárt a főbíró elé 1866 júniusában, hogy kellő hatósági intézkedés hiányában a „vívmányokat ismét, újra kell elvesztenünk, ekként a tős gyökeres magyar város izraelita Iiitközségében az általunk gyűlölt lengyeles zsidó tespedési, hassidaeusi szellem lábra kap."

102 Némely tájékozott tisztviselő felismerte a valódi motívumot, egy alispánnak címzett jelentés óvatos utalásából következtetünk erre: „az elöljáróság és igazgató bizottmánynak fő aggodalma s túloldali párt azon, talán képzelt törekvése, mintha a nagy áldozattal emelt s a jelen kor kívánalmaihoz idomított új ima házukban az isteni tisztelet jelen módoni gyakorlata fenyegetve lenne, mely új imaház építése s az abban megalapított módbani isteni tisztelet generális közgyűlésükben határoztatott el és meghagyatott a régi zsinagóga tellyes épségben s szertartásában, (ezért)...képzeitnek mondám az illetők ezen aggodalmát, mert az el-