Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
megunván a várakozást, saját költségükön elkészítették és felhelyezték a keresztet a közben elkészült toronyra. Később azután mégis megérkezett a kereszt, de mivel a görögkeletiek azt már nem tudták felhasználni, ajándékba adták a görög katolikusoknak. így a templom tornyát a mai napig is a szerb fejedelem keresztje díszíti. 1912. augusztus 29-én felhúzták a toronyba a 4 harangot, és szeptember 15-én felszentelték a templomot Nagyboldogasszony tiszteletére. A templomban magyar nyelvű szertartások voltak még abban az időben is, amikor ezt a belső szabályok tiltották. Az anyakönyvezést 1905-ben kezdték, a templombúcsút augusztus 15-éhez közel eső vasárnapon tartják. 1913 januárjában a közös templomi éneklés irányítására női énekkar alakult. 1918-ban Miskolcra menekült Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök, és mint címzetes küzikei érsek és tapolcai apát, megszervezte az eperjesi és a munkácsi egyházmegyékből alakított adminisztraturát. Rezidenciája a Hunyadi u. 3. sz. alatt volt (jelenleg a Britannia szálló és étterem). 79 Feltételezhető, hogy a munkácsi püspökség nagyobb szerepet szánt Miskolcnak az egyház életében. Talán ennek a szándéknak a jele volt, hogy a mindszenti parókiával szembeni saroktelken, ahol a Bárányka fogadó és a tapolcai apátság serfőzdéje állt, a munkácsi püspök, Firczák Gyula kétemeletes, hatalmas palotát építtetett. Az épület 1892-re készült el, ám ekkor gondja támadt a városnak a Miskolcra Kassáról visszatelepített MÁV Üzletvezetőség elhelyezése. Rávették a házat építő püspököt arra, hogy az épületet engedje át az Üzletvezetőségnek. Ez így is történt. Ezután már csak a sarokhomlokzaton elhelyezett püspöki címer emlékeztetett arra, hogy a palotával a püspökségnek tervei voltak. 80 (Jelenleg, többszöri változtatás után, az eléggé ügyetlenül elhelyezett MÁV embléma „díszíti" a homlokzatot.) A miskolci görög katolikus egyházközség hívei szorosan együtt éltek a városban a római katolikusokkal. Az együttműködésre rá is voltak utalva, mert a görögöknek saját iskolájuk, temetőjük a világháborút megelőző időben nem volt. Amíg saját kápolnájuk, templomuk nem volt, sokan a katolikus templomokba jártak, mert Görömböly az akkori közlekedési feltételek között nehezen volt elérhető. Bacsinszky András püspök idejében felvetődött a mindszenti 79 SCHIRILLA A. 1929. 189. p. so DOBROSSY 1.1994. 61-63. p.
