Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

nek kiheverése sok évtized küzdelmes és áldozatos munkájába került. Az első polgármester Lossonczi Farkas Károly (1873-1878) után az ugyancsak református Soltész Nagy Kálmán került a polgármesteri székbe. Apja az a Soltész Nagy János volt aki az 1848-1849-es szabadságharc alatt vállalta a nemzetgyűlésben elfoglalt Palóczy László helyett az egyház segédfőgondnokságát az iskola kormányzójának tisztét. A város képviselő-testületének vezetői között ott találjuk Rácz Györgyöt Bizony Ákost, Florváth Lajost, akik az 1800-as évek végén sokat tettek a városért, de a református egyházért is. Az 1878-as árvíz nagy kárt tett az iskola, a főgimnázium épületében, a Szinva melletti elemi iskolákban, de egyáltalán a város egész területén. Úgyhogy ezen intézmények újjáépítésében, a károk helyreállításában és pótlásában sok áldozatra volt szükség. Az 1878-ban polgármesteri székbe került Soltész Nagy Kálmán a Szinva és Pece szabályozásával kezdte városfejlesztő munkáját, de sok új gyár, üzem, pénzintézet, kórház, laktanya épült polgármestersége ideje alatt. Segítőtársa volt a Désről idekerült, előbb polgári iskolai, majd 1886-tól kereskedelmi iskolai igazgató Gálffy Ignácz, de éppen a város koronauradalomtóli elválásának harcán is érvényesült az 1848-as függetlenségi szellem, amelynek ébrentartásában nagy szerepe volt az ekkor már megyei tisztviselő Lévay Józsefnek is. Miskolc közszellemében benne élt 1848 emléke. Az 1878-as miskolci árvíz meghiúsította azokat a terveket, amelybe a főgimnázium épületének átalakítása tartozott. Az újjáépítéshez, a károk helyrehozásához, de a korszerűsítéshez is, amelyet az újabb rendeletek írtak elő, országos gyűjtést rendeztek. Olyan nagy összeg gyűlt össze, hogy az épületben 10 tantermet, természettani, természetrajzi szertárat, vegytani tantermet, könyvtárat, tanácstermet, szeniori szobát, pedellusi lakást is kialakítottak. Támogatta a gyűjtést a már említett Gálffy Ignácz is, aki az Első Miskolci Takarékpénztár elnöke és létrehozója volt. Évente rendszeresen küldött összegeket a tanárok nyugdíjalapjára, de sok alapítvány, ösztöndíj is szerveződött az iskola fenntartására, a tehetséges tanulók támogatására.

16 Az 1882-1883-as év az új középiskolai törvény előkészítésének éve volt. Debrecenben tartottak Országos Egyetemes Református Zsinatot, amelyen felhívták az iskolákat erre. 1884-ben jelent meg a XXX. tc, amely rendelkezett a középiskolákról, a tanárok képesítéséről. 16 BARNA 1.1986. 75-80. p.