Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

logh István volt aki gyógyszerész diplomáját 1858-ban Bécsben szerezte.

364 Miskolc harmadik gyógyszertára szintén a mai Széchenyi utcán kezdte meg működését. 1803-ban alapították és „Fehér Kígyó" volt a neve. Tulajdonosa pedig Szabó Gyula, aki 1859-ben vásárolta meg a gyógytárat Leskó Somától és nejétől. (Ok szintén diplomás gyógyszertárosok voltak.) Szabó Gyula több generációs gyógyszerészcsalád alapítója, gyaníthatóan ekkor költözött Miskolcra. Gyógyszerész oklevelét 1855-ben Bécsben szerezte, majd egy év múlva, 1856-ban ugyancsak itt avatták „vegytudorrá".

365 A negyedik gyógyszertár is a Széchenyi utcán működött. Ennek neve „Arany Oroszlán" volt, s 1811-ben alapították. Tulajdonosa az összeírás idején okleveles gyógyszerészként Medveczky Ferenc volt, aki diplomáját Pesten kapta.

366 A „Magyar Koronát", a város ötödik XIX. századi gyógytárat az érdeklődő - az előzőekhez hasonlóan - a piac utcájában találhatta meg. 1819-ben állították fel, s tulajdonosa Csáthy Szabó István volt. 1860-1861-ben Radely József gyógyszerésztől vásárolta meg. Közel hasonló időpontokban (1857 és 1866) szerzett gyógyszerész és vegytudori diplomát Bécsben, mint Fehér Kígyó-beli társa, Szabó Gyula, akihez - adataink szerint - rokoni, családi kapcsolatok nem fűzték.

367 Az 1870-es években Miskolcnak 21 000 fő körüli volt a lakossága, s ehhez öt gyógyszertár irigylésre méltóan jónak tűnik. A megyei adatok ennél lényegesen „gyengébbek", hiszen Borsod öt településén összesen öt gyógyszertárat írtak össze. így Mezőkövesd főutcáján „Az Üdvözítőhöz" gyógyszertárat, amelyet 1831-ben állítottak fel, vezetője ezt megelőzően szerezte diplomáját Pesten. Ónodon a „Szarvashoz" elnevezésű patika 1846-tól működött, vezetője szintén Pesten végzett. Mezőcsáton 1831-től volt gyógyszertár, „Magyar Királyhoz" címezték. Szendrőn a piac utcáján állt 1840-től az „Isteni Gondviseléshez" nevezetű patika. Szentpéter város piacának utcáján „A Szerecsenhez" elnevezésű gyógytár volt. Ez 1823 körül nyílt meg. Mindegyikük vezetője Pesten kapta diplomáját. Az 1868-1869-es összeírás legfontosabb tanulsága, hogy a XIX. század elejétől Miskolcon kialakult az a gyógytár-„hálózat", ami az ezt követő évszázadban csupán megduplázódott. (A város lakossága 1W B.-A.-Z. m. Lt. XV. VI. csomó 365 B.-A.-Z. m. Lt. XV. I. csomó 166 B.-A.-Z. m. Lt. XV. VIII. csomó 167 B.-A.-Z. m. Lt. XV. IV. csomó