Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

zolni a valódi etnikai folyamatokat. A nyelvismeret kapcsán azonban érdemes még egy jelenséget megemlítenünk. Adataink szerint ugyanis az első világháború előtt a népesség sokkal több nyelvet beszélt, mint manapság (különösen a férfiak) csak a beszélt idegen nyelvek főként Kárpát medenceiek, beleértve ebbe a németet is. A több nemzetiségű állam függetlenül a politikai elit szándékaitól számottevő mértékű kölcsönös nyelvismeretet eredményezett. Az a dolgok természetéhez tartozik, hogy a kisebbségben levő etnikai csoportok nyelvtudása ekkoriban főként magyar beszédkészsége - mindig lényegesen meghaladta a többségét, de a húsz százalék feletti idegen nyelvtudás, mely a 31-40 év feletti korosztályokban ennél lényegesen magasabb arányokat is elérhetett, mai szemmel nézve is impozáns.

21 A nyelvváltás folyamatához - különösen a magyar anyanyelvűség terjedéséhez - egyébként jelentős mértékben hozzájárultak egyes egyházak. Közvetve ezt jelzi Borsod megye s Miskolc 1880. és 1910. évi felekezeti - nyelvi statisztikájának összevetése. Ebből azt látjuk, hogy míg a görög katolikusok 1880-ban felerészben, az evangélikusok pedig háromnegyed részben voltak magyar anyanyelvűek, addig ezek a mutatók 1910-re 90 százalék körülire változtak, szemben például a görög keletiekével, ahol ilyen átalakulás nem figyelhető meg. Figyelemre méltó a zsidó felekezet 1880-tól kimutatható erőteljes magyar anyanyelvűsége is, bár más forrásokból tudjuk, hogy ez viszonylag új jelenség, nem jelent teljes körű magyar nyelvűséget, és valószínűleg nem elsősorban egyházi hatásra vezethető vissza. Az első magyar nyelvű hitszónoklatot ugyanis csak 1896-ban tartották Miskolcon.

22 A felekezeti arányok alakulásának képlete valamivel egyszerűbb (3. ábra), mint az etnikai folyamatoké. Miskolcot végig a római katolikusok arányának növekedése jellemzi, mely a XX. század közepére végül is a város legnagyobb felekezetévé teszi őket. A két protestáns egyház - a református és az evangélikus - az egész általunk megfigyelt időszakon keresztül fokozatosan tért veszít, noha utóbbiakat a bevándorló szlovák és német munkásrétegek egy része is erősíti. Sajátos és a zsidóság történetéről alkotott gyakran előítéletes képpel nem vág egybe, hogy bár létszámuk erőteljesen nő, arányuk már az 21 Az 1910-es években a 40 év feletti magyar népesség harmada beszélt németül, 13 százaléka szlovákul, a németek számottevő része pedig nem csak magyarul, hanem szlovákul is tudott. A 90 százalékos magyar nyelvismeret mellett a szlovákok 10 százaléka ugyancsak megtanult németül is (MStK 61. köt. 120-135,186-200, 302-7, 326-33, 366-69. p.) 22 ÚJVÁRI P. (szerk.) 1926. 607. p.