Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

van.. .a rendőrhatóság előtt a hajtásról és arról, hogy a város utcáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett."

163 A bérkocsik mellett az 1860-as években megjelentek Miskolcon az első társaskocsik, a lóvontatású omnibuszok is, ugyancsak képesített iparosok üzemeltetésében. A társaskocsikat bármilyen útvonalra ki lehetett bérelni, a miskolciak főként a kiránduló helyekre Tapolcára és Hámorba vették igénybe. A századfordulón a bérkocsi iparág igen jövedelmező volt, az adófizetőkről készített kimutatásokban a középmezőnyben találhatók, csak az iparszerű vállalkozások előzik meg őket. A technika fejlődése azonban nem kedvezett a bérkocsisoknak, az 1897-ben beinduló villamos erősen csökkentette a jövedelmüket, végül az automobil megjelenésével elhalt ez az iparág. 1910-ben már rendes autóbusz járatok voltak Hámor és Tapolca között. A bérkocsik helyét felváltó taxi tőkeigényes vállalkozás volt, s így a kisipar átalakulására „jellemzően" egyetlen bérkocsis vállalkozott taxis iparengedély kiváltására. A másik jellegzetes polgári kori új iparág a fotográfia. A fényképészet abban az időben még bölcsőkorát élte, különösen Miskolcon. Már az 1840-es években jöttek, mentek a vándorfényképészek, közülük Arigoni Gáspár érdemel említést, aki 1844-ben időzött a városban, nagy sikerrel, 20 perc alatt készített el egy képet. A fényképészek udvarokon napfényes időben produkálták primitív művészetüket. Rézlemezre és viaszkos vászonra varázsolták arcképeiket, melyek idilli háttere rendszerint két, karral kifeszített szőnyegféle volt. A letelepedettek között az első Czibulszki volt, aki már állandó műtermében kitűnő képeket csinált ugyan, de később az idekerült Müller testvérek erős konkurenciája miatt mégiscsak elköltözött.

164 A 70-80-as években lett ennek az iparágnak helybeli képviselője Szinay István, aki a veressipkásokkal harcolt és sebesült meg, mielőtt országos hírnevet szerzett, mint fotográfus. 1885-ben ott volt és díjat is nyert az iparkiállításon, hírét közéleti képeslapjaival alapozta meg: A magyar iparügy vezéralakjai, Magyarország közművelődési és jótékonysági nőegyleteinek pártoló és vezérhölgyei sorozatokkal. Az újonnan szerepet vállaló iparosok között kell megemlítem a miskolci nyomdászokat, mint társadalmi átalakulás aktív részeseit. A reformkor híres nyomdászát Szigethy Mihályt követte Tóth Lajos, majd Deutsch Dávid, utánuk következett 1859-től Rácz Ádám és 1871-től Forster Rezső. Ok már modern gépi felszereléssel, tégely- és 1» SERESNÉ SZEGŐFI A. 1988. 1W PFLIEGER J. F. 1996. 41. p.