Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A következőkben azt tekintjük át, hogy az előzőekben vázolt anyagi helyzet, a szinte egymásból következő gazdasági és társadalmi kapcsolatok milyen stabilitást biztosítottak ennek a vagyonosabbnak számító tisztviselői rétegnek. (Ld. 14. tábla) Annak az 51 tisztviselőnek, akik 1917-ig megfordultak a legtöbb adót fizetők között, még a belépés évében kiesett a 37%-a, számszerűleg 19 személy. Öt évig tartotta helyét 3

/4 részük, 15-20 évig hat tisztviselő volt képes benn maradni a csoportban és 27-37 évig is tartotta a helyét három tisztviselő, Schrecker Salamon Lipót, Lichtenstein László és Radvány István. A belépés évében kieső 19 tisztviselő közül 15 közszolgálati, többségükben közigazgatási tisztviselők voltak, akik a tőkés gazdaság adta lehetőségeket kevéssé használták ki. A képviselő-testület működésének első évében, 1872-ben a legtöbb adót fizetők közé bekerült 17 tisztviselőből még abban az évben két közigazgatásban foglalkoztatott, egy tanár és egy magánalkalmazott esett ki, hatan léptek a helyükre, öt közszolgálati és egy részvénytársasági vezérigazgató, Radvány István. De míg az öt közszolgálati tisztviselőből négy a belépés événél nem jutott tovább, a részvénytársaság igazgatója 37 évig tartotta a helyét. Öt év múlva, 1876-ban négyen estek ki, három közszolgálati és egy bankpénztáros. Ezt követően évről évre csökkent az utánpótlás, vagyis a kiesők helyére nem volt ugyanannyi belépő. 1885 és 1898 között gyakorlatilag nem lépett új tisztviselő a virilisek közé, azaz 13 év alatt nem akadt egyetlen, addig nem szereplő tisztviselő sem a városban, akinek elég lett volna fizetett adója ahhoz, hogy tulajdonosát bejuttassa a vagyonosabbaknak számítók közé. A századfordulóig belépett a virilisek közé a tisztviselők 67%-a, de stabilan mindössze négyen tudtak megkapaszkodni, Dálnoky Nagy Barna közjegyző és sógora, Soltész Nagy Kálmán polgármester 18 évig, Kun Bertalan református püspök 26 évig és Radvány István, a Gőzmalom első vezérigazgatója 37 évig. A századforduló után ismét nagyobb számban kerültek tisztviselők a virilisek közé: az utolsó 18 évben lépett be a vizsgált időszak tisztviselőinek maradék 33%-a, 17 személy, de míg a múlt században belépők között a magántisztviselők aránya csak 26%, addig a XX. század elejére már több mint 60%, ami egyaránt jelzi a tőkés üzemformák számának szaporodásával együtt növő bürokratikus apparátus, illetve azok alkalmazottainak vagyoni helyzetét. 1909. a városnak önálló törvényhatósággá szerve-