Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

felkerüljön a legvagyonosabbak névjegyzékére, amin egyre feljebb került és a csúcsot, a kilencedik helyet 1909-ben érte el. Az 1885-ben üzembe helyezett majolika gyárának termékeit nagyobbrészt Ausztriában és Galíciában értékesítette. A 70 alkalmazottat foglalkoztató üzem korszerűsítése az 1890-es évek elejére már egyre sürgetőbb lett, de a magas költségeket sem Koós Soma, sem testvére nem vállalta, így az üzem 1894-ben részvénytársasággá alakult, amelynek igazgatója Miksa lett, Soma pedig igazgatósági tag. A héttagú igazgatóság amely egy háztulajdonos és egy ügyvéd kivételével kereskedőkből állt - az égetőkemencétől a villanyvilágításig mindent átépíttetett, beleértve a kétemeletes gyárépületet is, ahol ezt követően már 90-100 munkást foglalkoztattak.

153 Az 1860-as évek nagy malomépítési konjunktúrája idején úgyszólván nem volt olyan jelentősebb kereskedőház, amely ne vett volna részt malomalapításban. így tett Koós Soma is, aminek eredménye felügyelő-bizottsági tagság a Borsod-Miskolci Gőzmalomnál. A malom-alapító kereskedők a fellendülés éveiben más iparágak területén is részt vettek gyárak alapításában, illetve részvénytársasággá alakításában. O is tagja a Gőztéglagyárnak, amely korszakunk végén 70%os osztalékot fizet.

154 A Borsod-Miskolci Hitelbank 1886-ban választotta igazgatósági tagjává, majd hamarosan alelnök-vezérigazgató lett. A legjelentősebbek közé tartozó két miskolci pénzintézetnél, a Borsod-Miskolci Hitelbanknál és a Hitelintézetnél a legnagyobb részvényszámmal rendelkezők köréhez tartozott. Ahogyan a részvénytársasággá átalakított majolikagyár vezetőségére rányomta bélyegét Koós Soma származása, befolyása ugyanúgy érződik a Hitelbank igazgatótanácsának személyi összetételén is. A héttagú igazgatótanácsból öten, a hattagú választmányból pedig szintén öten zsidó kereskedők vagy értelmiségiek, de ugyanez mondható el a részvényesekről is, akik a befektetők közel 60%-át alkották. Koós Soma a Hitelbank élén 1908-ban egy olyan alaptőke-emelést hajtott végre, aminek eredményeképpen a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Miskolci Hitelbank azonos számban birtokolt részvényeket. Ennek az lett a következménye, hogy igazgatósági taggá és az intézet alelnökévé választották Lánczy Leót, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökigazgatóját, taggá pedig Szirmay Artúrt, ugyancsak a pesti bank igazgatóját, valamint kibővítették a felügyelő 153 A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1894. 68. p. 154 Nagy magyar compass 1920/21. 2. r. Bp., 1921. 332. p.