Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Budapesten is a XIX. század utolsó harmada és az 1920-as évek között.

9 Említett forrásaink megengedik, hogy a háztartások 1869. évi nagyság szerinti megoszlását a társadalmi rétegekre bontva is elemezzük Miskolcra vonatkozóan (1. ábra). Ezzel kapcsolatos vizsgálatainkból az derül ki, hogy az együtt élő csoportok viszonylagosan egyöntetű kicsinysége ellenére mégis felfedezhetők közöttük bizonyos különbségek. Az „ismeretlen foglalkozású" valamint az iparos csoport háztartásainak nagyság szerinti megoszlása nagyon hasonló egymáshoz, bár előbbiben a 2-3, utóbbiban a 4 fős háztartások dominálnak. Tulajdonképpen nem áll tőlük messze az albérlők görbéje sem, mintegy visszajelezve azt, hogy 1869-ben ekkor még az e kategóriába tartozók inkább családos lakóknak nevezhetők - azt is mondhatjuk, hogy a korábbi zsellérek örökösei - mint a XX. században ugyanezen a néven megjelenthez hasonló, főként magányos embereket tömörítő társadalmi csoport. 2. táblázat Háztartásszerkezet, cselédek és albérlők Miskolcon (1869) Cseléd- és albérlőtárs Foglalkozási csoport A háztartás albérlőt nem tart A háztartás albérlővel együtt él Mindösszesen Foglalkozási csoport csak családtag családtag és cseléd összesen csak családtag családtag és cseléd összesen Mindösszesen iparos 630 376 1 006 78 35 113 1 121 kereskedő 140 174 314 8 17 25 339 egyéb fogl. 33 15 48 9 8 17 65 ismeretlen 2 001 385 2 386 286 46 382 2 719 összesen 2 804 950 3 754 381 106 487 4 244 A háztartások megoszlása a cselédek száma szerint 0 1 2 3 4-5 6-X Összesen Ebből cselédtartó (%) iparos 63,2 18,5 8,0 4,3 4,1 2,0 100,0 36,8 kereskedő 43,7 31,3 10,3 6,8 5,0 2,9 100,0 56,3 egyéb fogl. 64,6 13,8 7,7 4,6 6,2 3,1 100,0 35,4 ismeretlen 84,1 10,3 3,2 1,6 0,6 0,2 100,0 15,9 összesen 75,1 14,2 5,1 2,8 2,0 0,9 100,0 24,9 N 3186 601 216 118 84 39 4 244 y FARAGÓ T. 1992.