Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

hanem a választottak közül kerültek ki. A Tiszavidéki vasutat 1880­ban államosították, ekkor kapott egy 78 tisztviselőt foglalkoztató üz­letvezetőséget Miskolcon. Ebből a tisztikarból 1886-ig, az üzletveze­tőség megszűnéséig csak az üzletvezető főfelügyelő került be a városi képviselő-testületbe, választottként. 1892-ben újból felállították az igazgatóságot, aminek tisztviselői viszont rövid időn belül a városi közművelődés és a politikai élet első vonalába kerültek mind a városi közgyűlésben, mind az országos politizálásban, különösen a Munka­párt megalakulása után, megbontva ezzel a patriarchális városveze­tést. E tisztviselői kar tagjai maguknak alakítottak - hangversenyeket, irodalmi esteket, társas összejöveteleket szervező - műkedvelő kört, ami inkább az elkülönülés, mint az összefogás jelképe volt. 1909-re a MÁV-vezérkar - az üzletvezetőtől a főmérnökön keresztül az iroda­kezelőkig - választottként ott van a törvényhatósági bizottságban, 1910 után pedig már egy országgyűlési képviselő, Görgey László üzletvezető is kikerült a soraikból. Rajta kívül még Vidats János és ifj. Kun Bertalan a meghatározó személyiség mind a műkedvelő kör­ben, mind a törvényhatósági bizottságban, mind a politikai életben. Mint a 4. táblázatból is kitűnik, a vállalkozásoktól és egyéb gazda­sági tevékenységtől távol maradó tanárok - akik között elemi iskolai tanító és középiskolai tanár egyaránt megtalálható - a századfordu­lóra mind kiestek a legtöbb adót fizetők köréből. Viszont 1884-től minden helyhatósági választási ciklusban megválasztották a sáros­pataki kollégiumból indult Porcs Jánost, az evangélikus református gimnázium tanárát, aki egyrészt az iparosok oktatását szorgalmazó és az országos középiskolai tanáregyletben végzett munkájával, más­részt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártban Bizony Ákos mel­lett vitt vezető szerepével emelkedett ki, amihez lapszerkesztői és fenntartói tevékenység és a Borsod-Miskolci Közművelődési Egye­sületben játszott aktív szervezőmunka is társult. Porcs Jánoshoz ha­sonlóan választott tagja volt a képviselő-testületnek Gálffy Ignác kö­zépkereskedelmi iskolaigazgató is, akinek miskolci közművelődési és politikai szereplése a XX. század elejére esett. A székelyudvarhelyi református kollégiumból induló fiú Budapesten műegyetemet, pol­gár-iskolái tanárképzőt és tudományegyetemet végzett. Miskolcra a polgári iskola igazgatójaként került 1881-ben, ahol hamarosan a kö­zépkereskedelmi iskola igazgatója, az országos közoktatási tanács külbíráló tagja és törvényhatósági bizottsági tag lett. Porcs Jánoshoz hasonlóan ő is sokat tett az iparos oktatás színvonalának emeléséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom