Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

hogy a város egyik első pénzügyi, kereskedelmi és ipari kapacitása, a legnagyobb pénzintézet vezetője, gyárak, részvénytársaságok alapítója, a legfontosabb közgazdasági pozíciókat betöltő értelmiségi volt a tulajdonosa a város egyik nagy nyomornegyedének. A Danyi völgyben, a Bábonyi bércen és a Muszkás oldalban összesen 31 föld alatti „ház"-nak volt a tulajdonosa. Miskolc társadalmára egész vizsgált időszakunkban jellemző volt az erős társadalmi elkülönülés, de a zárt kasztok közötti választóvonal nem föltétlenül a zsidók és a keresztények között húzódott. Ezek az elkülönült csoportok egyúttal gazdasági érdekközösségek is voltak, amelyek nagyon nehezen engedtek maguk közé új tagokat. A nagyobb gazdasági érdekközösségen belül a szakmai elkülönülés jelentett egy második választóvonalat, amely az értelmiségen belül a gyógyszerészeknél volt a legerősebb. Öt-hat gyógyszerész működött egyidejűleg a városban, valamennyien virilis tagjai a városvezetésnek, akik monopolizálták szakterületüket, mert mindig megakadályozták az újabb gyógyszertárnyitási engedélyek kiadását.

144 Az egy Kurucz János kivételével - aki kétszeres adóbeszámításával is mindössze három évig volt tagja a virilis csoportnak - valamennyien igazgatósági tagjai egy vagy több vezető pénzintézetnek, ipari részvénytársaságnak. Egymásnak adják a Színház Rt. vezérigazgatói székét és egy-két kivétellel a evangélikus egyház presbitériumában is együtt tevékenykednek. E nyolcfős csoportból négynek a családja 1848 előtt is rendelkezett nemesi címmel, viszont akiknek nem volt, később sem igyekeztek azt megszerezni. Kurucz János és Kellner Sándor kivételével legalább 100-200 kat. holdas birtoka mindegyik gyógyszerésznek volt és egyúttal háztulajdonosok is voltak. Házaik többnyire a Széchenyi utca értékes épületei, köztük Rácz György tulajdonában két bérház is. A vállalkozásoktól távol maradó Kurucz János kivételével legkevesebb 13 évet töltöttek a város vezető testületében, sőt Rácz György 45 évig virilistag tudott maradni. Az 1872-es képviselő-testület 200 tagjából 63-ról biztonsággal megállapítható, hogy 1848 előtti nemesítéssel rendelkezett. Ebből a 63 régi nemesből 33 az értelmiségi csoportba sorolható és kivétel nélkül a legtöbb adót fizetők közé tartoztak - 28 a szabadfoglalkozású [Tudósítás a városi közgyűlésről]. - Borsodmegyei Lapok, 1890. aug. 28. (Ötven éve nem adtak ki új gyógyszertárnyitási engedélyt. Erre hivatkozva utasítják el az újabb kérelmezőt.)