Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
volt a személyüket övező hírnévnek, hiszen az ő aktív közreműködésük nélkül aligha jött volna létre a negyvenes évek közepén ez a pénzintézet. Ez a nagy műveltségű, idegen nyelveket beszélő társaság politikától történt visszavonulása után is fenntartotta viszont társadalmi állásának szimbólumát, a kaszinói tagságot, amely 1860-ban - hasonlóan a közigazgatáshoz - az 1848-as alapokon alakult újjá, továbbra is támogatta a református gimnáziumot és alapítványokat tett a Kaszinó könyvtára javára. A 4. tábla összefoglalta a szabadfoglalkozású értelmiség számarányának változását az önkormányzati testületen belül, a 12. tábla pedig a vagyont érzékeltető adókategóriákban helyezi el a szabadfoglalkozású értelmiséget, akiknek a száma 1885 és 1898 között erősen lecsökkent. Legnagyobb méretű a csökkenés az ügyvédek körében, ahol ez a folyamat már 1872 és 1885 között megindult. Az 1872-es képviselő-testületben még kiugróan magas az ügyvédek száma, akik között 18 olyan személyt 139 találunk, akiket (vagy egyenes ági leszármazottaikat) az 1848-as országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékre 140 mint földbirtokkal rendelkezőket vettek fel. A gyógyszerészek között kettő 141 , az orvosok között pedig három 142 ilyen személy volt. Az 1870-es évekre nagyjából lezárultak a birtokrendezések, tagosítások, sokan elveszítették korábbi feudális létalapjukat, a földbirtokot. Akik közülük nem vertek részt vállalkozásokban vagy nem váltak részvényessé, a kétszeres adóbeszámítást igénybe véve is csak egy-két évig lehettek tagjai a virilis csoportnak. A vizsgálatba bevont 65 ügyvéd közül 33 egyáltalán nem vett részt vállalkozásokban, a személyes használaton túl általában háztulajdonnal sem rendelkeztek. Azok a birtokosok, akiknek megmaradtak a földjeik, a kiegyezést követő másfél évtized gabonakonjunktúrájának hatására még biztosítani tudták azt a vagyonalapot, ami besegítette őket a legtöbb adót fizetők sorába. Másik oldalról megtámogatta őket a polgári kor első nagy közigazgatási törvényének azon rendelkezése, ami az értelmiségnek biztosította a kétszeres adóbeszámítás jogcímét. Ezt a réteget 139 Kovács Lajos, Mikuleczky István, Petró József, Pilta Miklós, Répászky Alajos, Sassy Szabó István, Soltész Nagy Albert, Váncza Mihály, Ballay Ádám, Jóny Tivadar, Lengyel Sámuel, Légrády József, Már}' Pál, Parlagi Mihály, Szűcs János, Szűcs István, Török Sándor "° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e 481/1848. Követválasztók névsora 141 Csáthy Szabó István és Szabó Gyula 142 Forty Károly, Hőke Lajos, Bódogh Albert
