Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

aminek élharcosa a város akkori polgármestere Soltész Nagy Kálmán volt. Ugyanebben az évben mutatta be Siemens először villamosvasútját. Már 1896-ban fontosnak tartották, hogy a vidéki városok sorában másodikként Miskolcon is elinduljon a villamosközlekedés. A város képviselő-testülete többször tárgyalta a közlekedés terveit, ami hat éven át tartó vitát eredményezett, végül Csáthy-Szabó István ügyvéd nyerte el a kivitelezést. A miskolci villamosvasút forgalma végül 1897. július 10-én indult el a Tiszai pályaudvar és a Verestemplom a mai Szent Anna templom között, valamint a vonalból kiágazó Búza tér-Kazinczy utca-Népkert vonalon. így Siemens bemutatója után 19 évvel, a budapesti villamosvasút megindulása után 11 évvel Miskolcon is járt a villamos. A villamosvasút Diósgyőrig illetve a vasgyárig történő meghosszabbítását már a kezdeti időben megfogalmazták, de az csak 1904-ben Miklós Ödön országgyűlési képviselő kezdeményezésére járt sikerrel. A kormány a megvalósítás tőkefedezetét részvénytársasági formában biztosította. A vonal közigazgatási bejárására 1904. július 5-én került sor.

170 A helyi érdekű vasútként engedélyezett villamosvasút-vonalat a Verestemplom-Vasgyár-Diósgyőr között tervezték. Kivitelezését Török Emil budapesti vállalkozó nyerte el, aki 1904. október l-jén a városi képviselő-testület elé készített előterjesztésében megfogalmazta elképzeléseit, hogy „...a villamos vasút fokozatosan fejlesztessék..." A túl magas építési költségek s rengeteg üzemköltségek miatt csak ott van létjogosultsága a villamosnak, ahol megszakítás nélkül sűrűn beépített lakott területen vonul végig. „...Legjobb bizonyítéka ennek maga a miskolczi villamos vasút... Hiszen a tízezernyi munkáshad góczpontját, a vasgyártelepet sem vonta még bele forgalmi körébe. Török Emil a megszerzett jogokat később átadta az 1905. december 16-án alakult Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt.-nek."

171 Az új vonalon a forgalom 1906. július 11-én indult meg, majd az év december 22-től a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között közvetlen járat közlekedett. A népkerti vonalat 1910-ben meghosszabbították Hejőcsabáig. A város vízellátását az új vízvezeték megépüléséig 55 közkút és számtalan magánkút biztosította. A város vezetése már az 1880-as években megfogalmazta igényét az egészséges és korszerű vízellátás 17

" SERESNÉ SZEGŐFI A. 1988. 56-57. p. 171 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Okm. tár. 199., Ct. 599.