Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

gyanúsították, és ezért jelentést kértek „Miskolc város polgári tanácsától".

38 A tavaszi fordulatot követően egyébként a városiak jó részének életmódja nem változott meg gyökeresen 1848 tavaszán. Bár nem vezetett társadalmi feszültségekhez, több adat is utal a politikai események következtében kialakuló áremelkedésre és az életszínvonal kisebb mértékű romlására. A politikai intézményrendszer változásához közvetlenebbül kapcsolódó értelmiségi, hivatalnoki munkát végzők hamarabb tapasztalták meg az új viszonyok, sokszor rájuk nézve nem közvetlenül előnyös oldalát. Jellemző például két városi írnok, Danavár Sámuel és Giczey Gábor fizetésemelésért a városi tanácshoz folyamodó, június 16-i beadványa, melyben az aránytalanul megnövekedett tennivalóikat és a megszűnt korábbi keresetkiegészítési lehetőségeiket ecsetelték: „Ezen mostani zavargós időszakban megszűnvén minden kereshetési mód, a szükség jelképét tünteti élőnkbe, ez késztet jelenleg is arra, hogy ily nyomasztó szükségeink közepette, midőn a legtakarékosabb élés mellett is, nem lehetünk képesek csak a napontai szükségesebb tápszereket is megszerezhemi, hogy bizalomteljesen járuljunk a nemes tanács, mint egyedüli atyánk s pártfogónk kegyes színe eleibe".

39 Az idézett érdekes címzés (a „város polgári tanácsa") már utal is arra, hogy érdemes részletesebben kitérni a városi önkormányzat jogállására, illetve törekvéseire az áprilisi törvények után. Miskolc már a reformkorban is szívós harcot folytatott az önálló törvényhatósággá, szabad királyi várossá válás érdekében. A város nagysága, regionális szerepköre, társadalmi összetétele mindehhez kedvező feltételeket biztosítottak volna, de a legnagyobb ellenállást a vármegye jelentette, amely számos (anyagi, presztízs stb.) okból ragaszkodott székhelyének „megtartásához". 1848-ban még március előtt fordult a város beadvánnyal a helytartótanácshoz, hogy újra elősorolja a szabad királyi várossággal kapcsolatos érveit,

40 ezt az áprilisi törvényekből merített argumentumokkal 1848. május 7-én terjedelmes dokumentumot szerkesztett, ezúttal már a Batthyány-kormányhoz. A dokumentum egyes pontjait érdemes felidézni.

41 A végkövetkeztetést •

w B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 495/1848., 595/1848. sz. stb. 39 B.-A.-Z. m. Lt. 1501 /d. 14. dob. 11. sz. A 20 forint fizetésemelést meg is kapták, vö. 1. sz. Függelék. 4

» B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 123. dob. 195/1848. sz. 41 B.-A.-Z. m. Lt. 1602/a. 1. köt. sz.n. Hog}' a dokumentum pontosan milyen formában került benyújtásra Szemere Bertalan belügyminisztériumához, milyen hivatalos vagy nem hivatalos választ kaptak rá, további tisztázást igényel.