Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

Nemzetőrségi Haditanács 1848 júliusában adta ki. Súlyosabb vagy ismételten előforduló katonai fegyelmi vétség esetén a nemzetőri zászlóalj becsület- illetve esküdtszéke járt el. A 21 tagú testület elnöke csak a század kötelékébe tartozó tiszt lehetett. Az 1848. november 25-i hadügyminiszteri rendelet elvi éllel szögezte le, hogy a magyar hadsereg törvénykezési ügyeit ezután kizárólag magyar bíróságok intézhetik. Ezzel egy időben egy királyi katonai feltörvényszék felállítását rendelték el. A kormány Debrecenbe költözésével a katonai jog szerint hozott ítéletek fellebbezési fóruma a hadügyminisztérium igazságügyi osztálya lett.

147 Bár Miskolc presztízsét jelentősen növelte, hogy kivételezett mezővárosként két képviselőt küldhetett a népképviseleti országgyűlésbe, közjogi és igazságszolgáltatási helyzetében döntő változás mégsem következett be, a vármegyétől ekkor sem vált függetlenné. Ennek ellenére a vármegyei testületen belül megnőtt a politikai befolyása, a csökkent hatáskörű vármegyével szemben érdekeit jobban érvényesíthette. Borsod vármegye Miskolc jogállásával kapcsolatos elképzeléseit jellemzi, hogy követeinek az 1847/48-as rendi országgyűlésre összeállított követutasítása nem tartotta fontosnak a rendezett tanácsú városok felügyeletének megváltoztatását.

148 Az 1849-cel kezdődő neoabszolutizmus alapvető szervezeti és számottevő működésbeli változást hozott a város történetében. Az ítélkezési és igazgatási rendszert az 1849. október 17-i „Ideiglenes közigazgatási szervezetről" szóló pátens, az 1850. szeptember 13-i és 1851. aug. 18-i községi rendeletek, az 1851. december 31-i kabineti leirat, az 1852. január 15-i belügyminiszteri rendelet és főleg az 1859. április 23-i községi törvény szabályai határozták meg. Az adott periódusban vált szét először az igazgatás és a bíráskodás, a közigazgatás viszonylagos modernizációja is ekkor következett be. Az állami centralizációs, egységesítési törekvések nehézkesebbé, de pontosabbá tették a helyi adminisztrációt.

149 A városi önkormányzatot ebben a 147

CZIÁKY F. 1924.; SARLÓS B. 1959.; SARLÓS B. 1970.; VARGA E. 1974.; RÁCZ L. (szerk.) é.n.; VERES M. 1968.; CSIZMADIA A. 1976.; KAJTÁR 1.1992.; STIPTA I. 1995. 148 SERESNÉ SZEGŐFI A. 1987. 333-353. p. A városi képviselet kérdésére - az 1848/23. ül. 24. tc.-ek miskolci érvényesítésére, a város irányítására - részletesebben nem kívántunk kitérni, ld. jelen kötetben Fazekas Csaba tanulmányát. A kérdés további általános szakirodalmára: CSIZMADIA A. 1963. 55. p.; KAJTÁR I. 1992. 51-52. p.; GERGELY A. 1981. 72. p.; Miskolc forrásanyagára: MOL. H 2.1848:201., 618., 629-631., 1045-1050. sz. stb. 149 KÉRÉSZY Z. 1942. 266-267. p.; CSIZMADIA A. 1976. 88-90. p.; KAJTÁR I. 1992. 56. p.; RÉCSI E. 1854-55. II. köt. 39-40. p.