Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

kaját, azokért felelősséggel tartoztak. A felelősség odáig terjedt, hogy a községi főbírót is beleértve a főszolgabírák választották ki a községi elöljárókat. A járások mellett ötödik területi egységként működött Miskolc város, élén főbíróval, mint rendezett tanáccsal bíró mezőváros, amely nem tartozott főszolgabírói hatáskörbe. A város főbírája a főszolgabírákkal azonos jogkört gyakorolt; a királyi biztos rendeleteit a négy főszolgabírónak és Miskolc város bírájának címezte. A város vezetését, a képviseleti bizottmány 1861. november 5-i megszűnését követően újra egy felülről kinevezett városi tanács látta el egészen 1867-ig. A kinevezést Máriássy Ádám királyi biztos eszközölte, s az egyetlen előrelépés az 1849-1861 közötti, szintén kinevezett tanácsokhoz képest annyi volt, hogy a testület tagjai szakmai alapon felosztották egymás között az egyes szakmai területeket. A tanács élére kinevezett László József (1849-es szerepvállalásához hasonlóan) ezúttal is népszerűtlen feladatot vállalt, ráadásul nem is tudott vele megbirkózni. A város fokozódó eladósodása miatt 1864 nyarán beadta lemondását, helyét Kis József foglalta el. Vele azután többen is visszatértek az 1861-es tisztviselői karból, ami önmagában jelezte a provizórium rendszerének lassú sorvadását. Hangsúlyosabbá tette ezt az 1864 decemberében, a város eladósodása miatt összehívott értekezlet, melyen a főbíró a tekintélyes miskolci polgárokkal vitatta meg a kilábalás útját, egyfajta társadalmi tekintélyt szerezve ezzel működéséhez. Az egyébként hatáskör nélküli értekezlet állást foglalt az alkotmányos képviselet helyreállításának szükségessége mellett.

133 A Miskolc városi és a községi elöljáróságok feladatai nem különböztek lényegesen. Elsődleges feladat az adó beszedése, és a járási székhelyre történő beszállítása volt. Az adóbeszedés alapjának, a gondosan készített kimutatásoknak a pótlása is állandó témája maradt az utasításoknak. A második feladat a községi vagyon saját kezelésének megszüntetése, árverés útján haszonbérbe adása és a bevételek központi elszámolása volt. Az elöljáróság parancsot kapott a községi utak és ludak kijavítására és karbantartására is. Ami a közbiztonsági és az egyéb igazgatási feladatokat illeti, az elöljáróságnak szigorú kötelességük volt az éjjeliőrök kiállítása és rendszeres ellenőrzése, az idegenellenőrzés a belső forgalomra is rendszeresített útlevelek útján. Az ellenőrzendő feladatok sorát a marhalevél-kezelés és a tűzoltószerek karbantartása zárta. Az utasításokban különleges 133 BISTEI A. 1992. 49-51. p. 5b