Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
Borsod vármegye aláírt tisztviselői kara a megyei bizottmánynak mint velünk közvetlen rendelkezhető egyedüli hatóságnak kötelező határozata - de saját hazafiúi azon meggyőződésünk mely szerint mint a bizottmány kiegészítő része azon határozat hozatalában közakarattal részt vettünk - és végre letett alkotmányos hivatali eskünk folytán hivatalos működésünket ezennel megszakadottnak - határozottan és ünnepélyesen nyilvánítjuk." 128 Máriássy Ádám királyi biztos elsődleges feladata a közigazgatás megszervezése volt. Első lépésként a megbízható központi igazgatási apparátust kellett létrehoznia, majd ennek segítségével meg lehetett szervezni a községi igazgatást. Az erősen központosított közigazgatásnak szüksége volt a területi beosztás pontos ismeretére, emiatt 1862-ben megindult egy országos helységnévtár szerkesztésére, és kiadására irányuló munka. 1862. június 30-án érkezett meg az erre vonatkozó utasítás a Borsod megyei királyi biztoshoz. Az utasításhoz a helyhatóság mellékelte a kérdőívet, amelyet valamennyi községről ki kellett állítani. A kérdőív pontjai: „Vármegye; Kerület; Helynév; Mely egyházmegyéhez tartozik; Minő vallású plébánia vagy lelki pásztorság létezik a helységben; Mely közigazgatási járásokhoz tartozik; Népszám; Jegyzet;" Az ilyen módon összeállított országos helységnévtár 1863-ban jelent meg, egyike azon eredményeknek, amely céljától függetlenül haszonnal járt az ország számára. A megyei központi igazgatási apparátus kiépítése azonban nem volt olyan zökkenőmentes ahogyan az a bécsi udvarban elképzelték. A gondokról idézzük magát a királyi biztost: „Kegyelmes Uram! Utolsó alázatos jelentésem folytán, bátorkodom Excellenciádnak ide csatolva a Borsod megyei járási és belközigazgatási tisztviselőket kegyes tudomására azon hozzáadással hozni: hogy 7 azok működésüket mindjárt meg is kezdték - alispányoknak képes és megfelelő egyéneket még nem találtam; de hiszem, hogy későbben találandok, mert a hangulat a nemesek és birtokosok osztályába higgadtabb kezd lenni, noha főképpen Miskolcon egy nagy része a nemessi intelligenciájából ígéretekkel, sőt pénzzel is törekszik mindenkit a hivatalviseléstől visszatartani, sőt némelyeket már el is csábítva, kivált a református vallásbelieket elrettenteni. 128 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 753/ a. II. köt. 476-483. p.
