Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Az 1912. évi címjegyzék nyolc olyan kereskedő nevét említi, akik a város történetében másként is érintve vannak, tehát közéleti-szakmai szerepvállalásuk miatt ismertek. így Kubacska István, Kun Lajos, Lichteinstein László, Merk Gyula és Pigay Imre neve emelkedik ki. Kun Lajosból Miskolc első rézbútor gyárosa lett, Merk Gyula fűszerkereskedő-dinasztiaalapítóként távozott, Lichteinstein Lászlóból főispán lett, míg Kubacska és Pigay fogalommá lett a miskolci vásárlók körében. Kubacska István a Búza-tér szögletén 1839-ben alapította „vas-, aczél- és rézáruk üzletét", ahol a helyiek és a szomszédos településekről a vásárra szekerezők „nagyban és kicsinyben" is vásárolhattak. Kubacska István (1816-1867) fia is apja mesterségét folytatta, de már a városi képviselőtestület virilis tagjaként, aki 1881-ben a királylátogatás során Ferenc József előtt a városi bandériumot dirigálta. 1909-ben az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókjának felügyelőbizottságában találjuk. Halála után emlékét a városi közgyűlés írásban és festményen is megörökítésre méltónak találta. Síremléke a mindszenti evangélikus temetőben található.

708 A kereskedelem közvetítőit külön vettük számba, s azért ilyen válogatásban, mert a termelő és a vásárló között „mozogtak". Ez a mozgás lehet a megvásárolt áru - valamilyen eszközön történő - hazaszállítása, de lehet a tranzakcióban részt venni szóval, pénzzel, s ez nemcsak ingóságokra, hanem az ingatlanra is vonatkozik. A változásokat legszemléletesebben mutatja, hogy 1862-ben két „szállítmányozó" van, s ugyanezt a feladatot 1927-ben 36 fuvaros és fuvarozási vállalat, 6 bérkocsis és 22 autófuvarozó látja el. (Ez utóbbi nem tévesztendő össze a taxival, amely 1925-től folyamatosan váltotta fel a lóval vontatott bérkocsik helyét, s - elődjéhez hasonlóan - elsősorban a személyszállítást szolgálta.)

709 A „szállítmányozó" lovas-szekeres teherszállító volt, s őket 1884től sem sorolták az engedélyhez kötött iparok közé. 1884-ben elkészült az engedélyhez kötött iparok rendtartása, így a bérkocsi iparé is, amely világosan megfogalmazta, hogy a bérkocsik csak személyszállításra vehetők igénybe. Miskolcon ekkor 10 db egyfogatú és 40 db kétfogatú bérkocsit írtak össze.

710 Részben ezért sem találkozunk 1884-től a szállítmányozókkal, hiszen tevékenységüket „másodállásban" is végezhették. Az 1884. évi 17. tc. viszont megszüli a szállító 708 DOBROSSY 1.1995.119-121. p. 709 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 3346. 710 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 9/3.