Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
Ábrahám, Szathmáry Pál, Farkas Gusztáv és Gánóczy József lett. 122 A tisztújításon az alkotmányosságot személyében is megtestesítő Palóczy László mondott szónoklatot. A fontosabb tisztviselők nagy száma a későbbiekben nehézkessé tették az ügyintézést, mégis 1861 elején a városvezetés népképviseleti alapra helyezése mindennél nagyobb jelentőségű eseménynek számított. Fontosságát különösen kiemelte, hogy mindez 1848-ban csak a tervezésig jutott, illetve részben (például a választói összeírások elkészítése stb. szintjén) valósult meg. 123 Február végén megválasztották egyébként a városi tanács mellett a népképviseleti jelleget kifejezésre juttató legfőbb önkormányzati szerv, a közgyűlés (1860-1861-es szóhasználattal: képviseleti bizottmány) 102 tagját is. Első ülését 1861. március 12-én tartotta, saját maga „házszabályaként" havonta egy rendes ülést írt elő, melyhez esetenként a főbíró rendkívüli öszszehívása is társult. (Erre adott okot például Palóczy László halála ld. alább - vagy az adóhátralék miatt kirendelt katonaság elszállásolásának ügye.) A közgyűlés foglalkozott a városirányítás valamennyi fontos kérdése mellett politikai természetű állásfoglalásokkal is. Határozatban hangsúlyozta például az 1848-as törvények helyreállításának szükségességét, az országgyűlés legitimitásának fontosságát, megemlékezett Teleki László haláláról stb. Működését egyébként alapvetően befolyásolták az országos politikai történések. Az országgyűlés feloszlatásának hírét felháborodottan fogadták a bizottmány képviselői, és - miután felolvasták a városi képviselő, Vadnay Lajos Deák Ferencet éltető levelét - bejelentették ünnepélyes lemondásukat. Mielőtt az országgyűlési választásokra térnénk, érdemes kitérni az 1861-es rövid alkotmányos periódusban a város régi keletű, ám ekkor új lendületet kapott elszakadási törekvéseire a vármegyétől. Miskolc 1861 elején önálló belső igazgatást, önadóztatási jogosultságot, területén közbiztonsági-rendőrhatósági jogok gyakorolhatását, bizonyos esetekben kereskedési önállóságot stb. kért a vármegyétől. Utóbbi kinyilvánította, hogy hajlandó Miskolc területén a szolgabírói 12 A választási eljárásról és annak lefolyásáról részletesen: BISTEI A. 1992. 20-30. p. Megjegyzés: Bistei Attila idézett - vonatkozó levéltári forrásokat, közgyűlési jegyzőkönyveket és iratokat a teljesség igényével feldolgozó - tanulmányt jelen fejezet kidolgozásához sokoldalúan használtuk, ezúton is hálásan megköszönve a szerzőnek, hogy azt a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár rendelkezésére bocsátotta. (Vö. B.-A.-Z. m. Lt. 1602/a.; 1602/b.) 3 Ld. erről Fazekas Csaba tanulmányát jelen kötetben.
