Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Csehszlovákiához került.

668 A szükséges dolomithoz nem saját bányájából, hanem a diósgyőri kincstári erdőgondnokság területéről jutott hozzá a gyár, de díjat nem kellett érte fizetnie, homokbányája viszont volt.

669 Bár nagyolvasztóval nem rendelkezett a vasmű, már 1890-re kialakult a gyáregységek egymás munkájára építő alapvető rendszere, az a - hiányos - kohászati vertikum, amely az acélművet, a hengerdét, a szeg- és csavargyárat, az öntödét, valamint a kiegészítő tevékenységet ellátó vontatási gyáregységet foglalta magába. 1912-re minden gyáregységben megnőtt a különféle műhelyek száma.

670 A diósgyőri vasgyár szűkebb és tágabb környezetével kialakított kapcsolatrendszerét a termelés alapvető tárgyi feltételeinek - nyersanyag, technológia, értékesítés - a biztosítása, illetve az állami tulajdonból eredő irányítási és szervezeti sajátosságok mellett más tényezők is meghatározták. Már a gyár telephelyének a kijelölése miatt is kiemelt jelentőséget kapott a Miskolchoz fűződő kapcsolat. A miskolci iparosokra és vállalkozókra szükség volt a gyár kiépítéséhez is, mert a vasmű saját építési kapacitása nem bizonyult elégségesnek. 1881-ben azzal továbbítja a gyárvezetőség a budapesti igazgatóságnak egy miskolci mérnökvállalkozó árajánlatát, hogy „bátorkodunk megjegyezni, miszerint igen kívánatos volna, ha egy néhány építkezések gyorsabb foganatosításuk végett magán vállalkozóknak adatnának ki".

671 A helyi vállalkozók azonban nem voltak képesek a gyár minden megrendelését kielégíteni, ezért az építési megbízásokat sokszor budapesti cégek kapták meg.

672 A diósgyőri állami szénbányák viszont a vasgyár mellett a miskolci magángyáripar ellátásához is hozzájárultak. Koos Miksa miskolci majolika- és kőedény gyárosnak még azt is engedélyezték, hogy kedvezményes áron jusson hozzá a diósgyőri barnaszénhez.

673 A diósgyőri vasgyárat és Miskolcot azonban legjobban a termelés személyi feltételeinek a biztosítása kötötte össze. A századfordulón Miskolc különösen jelentős szerepet játszott, 668 MOL. Z 1558. 1909. d. Részletes kimutatások az A. összesítő kimutatáshoz a trianoni békeszerződésben Cseh-Szlovákiának odaítélt magyar területen visszamaradt magyar állami javak értékéről. 669 MOL. Z 1558.1891. évi felügyelő-bizottsági jkv. 422. h7ü MOL. Z 1558. 1890. évi felügyelő-bizottsági jkv. Kimutatás., MOL. Z 1558. 1913. d. Kimutatás a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárnál és barnaszénbányánál foglalkoztatott munkások létszámáról, 1912. A71 MOL. Z 1558. 2046/1881. 672 MOL. Z 1558.1163/1882., 5071/1882. 673 MOL. Z 1558.1891. évi felügyelő-bizottsági jkv. 32, 71.