Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sebb hidat más vonalakra, a gyártelepre pedig egy új gázgenerátort, a Martin-kohóhoz meghosszabbítást és néhány daruvágánytartót.

654 Nem működött azonban a kapcsolat a korábban a zólyombrézói vasműhöz tartozó, de Máramarosban található kabolapolyánai üzemmel, amely 1898-ban került közvetlenül a diósgyőri gyár kezelésébe. A távolság túl nagynak bizonyult, a közben nevét gyertyánligeti vasgyárra változtató vasművet a diósgyőri gyár sem tudta saját termelési szerkezetébe vonni, így az továbbra is veszteséges maradt, s az állam 1903-ban magántulajdonba adta.

655 Jól működött viszont az a termelési kapcsolat, amely a diósgyőri gyár és a fennhatósága alá helyezett bányák, illetve a vasmű telephelyén a fejlesztések nyomán folytonosan szaporodó gyáregységek között létrejött. Az 1880-as évektől kibontakozó rekonstrukció gyors ütemben növelte a gyár szénszükségletét, ami a meglévők mellé új bányák nyitását is megkövetelte. 1882-ben hozzáfogtak az először Főaknának, majd Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter látogatása után Baross-aknának átkeresztelt bánya kiaknázásához

656

. Majd a gyár előbb bérbe vette, 1897-ben pedig megvásárolta a Parasznya határában előforduló ásványi szén korlátlan kiaknázási jogát is,

657 mert „ezen ügy kedvező elintézése a diósgyőri vasgyárra nézve életkérdést képez"-ett.

658 Rövidesen hozzáláttak a perecesi ikerakna mélyítéséhez, az I. számú - később Újaknának nevezett - aknát 1898ban, a II. számút 1900-ban kezdték mélyíteni.

659 Mindezek ellenére sem tudták a diósgyőri bányák a gyár által a folyamatos bővítések miatt egyre nagyobb mennyiségben igényelt szenet biztosítani, mert bebizonyosodott, hogy a Baross-akna által fejthető szénkészletét túlbecsülték, a többi bánya pedig - Újakna kivételével - kicsi volt, vagy már ki is merült. Az 1880-as években a diósgyőri bányák a borsodi széntermelés csaknem felét szolgáltatták, a századfordulón pedig az egyharmadát. 1898-ban 9 millió métermázsa körül mozgott a Borsodban kitermelt szén mennyisége, s az országos széntermelés egyötödét tette ki.

660 Ezután a borsodi széntermelés növekedési üteme lelassult, a diósgyőri bányák teljesítménye pedig visszaesett, s az 634 MOL. Z 1558.1912. évi zárszámadás., Bányászati jelentés, 1913. 201. p. 655 M. kir. vasgyár, 1910. 23-24. p. 636 MOL. Z 1558. 3278/1888. 657 MOL. Z1557. 8 eln./1897, 9 eln./1898. 658 MOL. Z 1557. 24 eln./1897. 659 M. kir. vasgyár, 1910. 28. p. 660 Kamarai jelentés, 1899. 9. p., GYIMESI S. 1970. 58. p.